A több mint 500 há­zi­or­vos, vé­dő­nő és epidemiológus rész­vé­te­lé­vel Eger­ben meg­tar­tott kon­fe­ren­ci­án Dr. Mel­les Már­ta a Johan Bé­la Or­szá­gos Epi­de­mi­o­ló­gi­ai Köz­pont igaz­ga­tó fő­or­vo­sa tar­tott elő­adást a ma­gyar­or­szá­gi jár­vány­ügyi hely­zet­ről és a vé­dő­ol­tá­si rend­ről. El­hang­zott, hogy eb­ben az év­ben még nincs vál­to­zás...

A Ma­gyar gyer­mek­or­vos­lás alap­ja­it meg­te­rem­tő Schöpf Mérei Ágos­ton mun­kás­sá­ga mér­föld­kő a ma­gyar gyer­mek­gyógy­ászat vo­nat­ko­zá­sá­ban. Ta­nít­vá­nyai foly­tat­ták mes­te­rük te­vé­keny­sé­gét, de mi­e­lőtt a kort meg­ha­tá­ro­zó Bókay di­nasz­tia is­mer­te­té­sét el­kez­de­nénk, meg kell em­lé­kez­nünk azon or­vo­sok­ról, akik a ...

Az al­ler­gi­ás rhinitis prevalenciája ha­zánk­ban 15–25% kö­zött mo­zog, és fo­lya­ma­to­san nö­ve­ke­dő ten­den­ci­át mu­tat. Ke­ze­lé­sé­ben az orá­lis nem sze­datív antihisztamin te­rá­pi­á­nak min­den sú­lyos­sá­gi fo­ko­zat ese­té­ben he­lye van. A je­len köz­le­mény cél­ja a desloratadin (Aerius^®) rhinitis al­lergica ese­te­i­ben tör­té­nő al­kal­ma­zá­sát ...

Az el­múlt 100 év a se­bé­szet hi­he­tet­len fej­lő­dé­sét hoz­ta. Míg az 1900-as évek ele­jén a köz­vet­len élet­men­tés volt a se­bé­szet fel­ada­ta, ad­dig ma már – még nagy be­avat­ko­zá­sok nyo­mán is – a ha­lá­lo­zás mi­ni­má­lis­ra csök­kent, oly­annyi­ra, hogy elő­tér­be lép­tek ké­nyel­mi, koz­me­ti­kai és költ­sé­ges­sé­gi szem­pont­ok. Még né­hány ...

A mi­ni­má­li­san invazív tech­ni­kák tér­hó­dí­tá­sa a töb­bi ma­nu­á­lis szak­má­val pár­hu­za­mo­san fo­ko­za­to­san a gyer­mek­uro­ló­gi­á­ban is be­kö­vet­ke­zett. Bár az el­ső cisztoszkópiát már a XIX. szá­zad­ban el­vé­gez­ték, a mű­sze­rek­nek (fény­for­rás­ok, op­ti­kák stb.) je­len­tős fej­lő­dé­sen kel­lett át­men­ni ah­hoz, hogy má­ra a hó­lyag ...

A szer­ző át­te­kin­ti a ser­dü­lő­ko­ri ét­ke­zé­si za­va­rok – anorexia nervosa, bulimia nervosa, multiszimptómás bulimia – tü­ne­te­it, epi­de­mi­o­ló­gi­á­ját, a ki­ala­ku­lást elő­se­gí­tő, il­let­ve fenn­tar­tó té­nye­ző­ket majd ös­­sze­fog­lal­ja a te­rá­pi­ás le­he­tő­sé­ge­ket....

A gyer­me­kek gyó­gyí­tá­sá­val fog­lal­ko­zó or­vo­sok­nak nap mint nap, vi­lág­szer­te gon­dot okoz, hogy a for­ga­lom­ba ho­zott gyógy­sze­rek ele­nyé­sző há­nya­dá­nak al­kal­ma­zá­si előiratában sze­re­pel kü­lön ne­ve­sí­tett gyer­mek­gyógy­ásza­ti in­di­ká­ció, il­let­ve ke­vés a ki­fe­je­zet­ten gyer­mek­gyógy­ásza­ti al­kal­ma­zás­ra szánt gyógy­szer. ...

A European Jo­ur­nal of Pediatrics (2004; 163: 245–250) ha­sáb­ja­in je­lent meg Ma­ja Steilin et al. köz­le­mé­nye, amely­nek té­má­ja a gyer­mek­ko­ri stroke hos­­szú tá­vú kö­ve­té­se. A köz­le­mény fő meg­ál­la­pí­tá­sa, hogy bár a gyer­mek­kor­ban be­kö­vet­ke­ző stroke prog­nó­zi­sa ked­ve­zőbb, mint fel­nőtt­kor­ban, gyer­mek­kor­ban is szá­mol­ni kell je­len­tős ...

Ha­zai és nem­zet­kö­zi epi­de­mi­o­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok egy­aránt ma­gas mor­bi­di­tá­si szá­za­lé­ko­kat (7-25!%) je­lez­nek a gyer­mek­kor­ban elő­for­du­ló pszi­chi­át­ri­ai kór­ké­pek, men­tá­lis za­va­rok vagy ép­pen a lel­ki ere­de­tűnek ne­ve­zett be­teg­sé­gek vizs­gá­la­ta kap­csán. Dur­ván kö­ze­lít­ve azt mond­hat­nánk, hogy a fel­nö­ve­ke­dés ...

A szer­ző át­te­kin­ti a gyer­mek­ko­ri kény­szer­be­teg­ség epi­de­mi­o­ló­gi­ai ada­ta­it, be­mu­tat­ja a kli­ni­kai meg­je­le­nés sa­já­tos­sá­ga­it és a ke­ze­lés le­het­sé­ges út­ja­it. A pszi­cho­pa­to­ló­gi­ai elem­zés­ben meg­em­lí­tés­re ke­rül az el­múlt év­ti­zed egyik leg­na­gyobb ér­dek­lő­dést fel­kel­tett fel­is­me­ré­se: a neuropszichiátriai ...

Egy év­vel ez­előtt a té­mát kon­szen­zus kon­fe­ren­cia tár­gyal­ta Bu­da­pes­ten. A kon­fe­ren­ci­át Dr. Szollár La­jos a Sem­mel­we­is Egye­tem ÁOK dé­kán­ja, a MAT el­nö­ke nyi­tot­ta meg és azon a MAT ve­ze­tő­sé­ge ré­szé­ről Dr. Pa­dos Gyu­la vett részt. Az aláb­bi­ak­ban a kon­fe­ren­cia ha­tá­ro­za­ta­it, a kül­föl­di ta­pasz­ta­la­to­kat és a ...

Az ESWL korszakában az urolithiasis alapfolyamatainak kutatására a visszaesés jellemző, viszont genetikai téren jelentős a fejlődés. A közlemény röviden kitér erre, majd összefoglalja a gyermekkori kövesség diagnosztikai lehetőségeit, a gyakori kövek jellemző okait és a konzervatív kezelés módszereit....

A trigonocephalia, amint az el­ne­ve­zés is mu­tat­ja, olyan ko­po­nya­csont fej­lő­dé­si rend­el­le­nes­ség, amely­ben az agy­ko­po­nya, rész­le­ges synostosis, a metopiás var­ra­tok ko­rai cson­to­so­dá­sa kö­vet­kez­té­ben, jel­leg­ze­tes há­rom­szög ala­kot vesz fel. A kór­ere­det sok­szí­nű. Az ese­tek egy ré­szé­ben izo­lált rend­el­le­nes­ség­ről van szó, más­kor ...

A köz­le­mény a kom­men­tár­ban hoz­zá­fűzött ha­zai vo­nat­ko­zá­sok­kal ki­egé­szít­ve, is­mer­te­ti Robert Cohen, MD „Defining the op­ti­mum treatment regimen for azithromycin in acute tonsillopharyngitis” cí­mű cik­két, amely a Pediatr Infect Dis J 2004; 23: S129–134 ha­sáb­ja­in je­lent meg.
 ...

Az autizmust ko­ráb­ban egy­kor igen rit­ka ál­la­pot­nak tar­tot­ták. Ma már tud­juk, hogy a kom­mu­ni­ká­ció, a köl­csö­nös­sé­get igény­lő tár­sas kap­cso­la­tok ki­ala­kí­tá­sá­nak és a ru­gal­mas gon­dol­ko­dás­nak ve­le­szü­le­tett fej­lő­dé­si za­va­ra igen vál­to­za­tos fej­lő­dés­ben és vi­sel­ke­dés­ben nyil­vá­nul­hat meg, és sok em­bert érint. ...

A gyer­mek- és ser­dü­lő­pszi­chi­á­ter olyan gyer­me­ke­ket és ser­dü­lő­ket ke­zel, akik­nek pa­na­szai ér­zel­mi éle­tük, gon­dol­ko­dá­suk, szer­ve­ze­ti mű­kö­dé­sük és vi­sel­ke­dé­sük te­rü­le­tén je­lent­ke­zik, ne­ga­tív irány­ba be­fo­lyá­sol­va ez­zel min­den­na­pi éle­tü­ket. A szer­ző át­te­kin­tést ad a gyer­mek­pszi­chi­át­ri­ai ...

A szer­ző át­te­kin­ti a gyer­mek­ko­ri hiperaktivitás-figyelemzavar ta­nu­lá­si za­var, vi­sel­ke­dé­si za­var tünetegyüttesekkel kap­cso­la­tos nem­zet­kö­zi iro­dal­mat. Ki­tér a rend­el­le­nes­ségek epi­de­mi­o­ló­gi­á­já­ra, fel­vá­zol­ja a le­het­sé­ges etiológiai té­nye­ző­ket, a di­ag­nosz­ti­kai mun­ka alap­ját ké­pe­ző di­ag­nosz­ti­kai rend­sze­rek (DSM-...

A szer­ző át­te­kin­ti a hisz­ta­min fel­fe­de­zé­sé­től a leg­újabb antihisztaminok meg­je­le­né­sé­ig el­telt utat. Is­mer­te­ti az antihisztaminok ha­tá­sát és al­kal­ma­zá­sá­nak fel­tét­ele­it az al­ler­gi­ás meg­be­te­ge­dé­sek so­rán. Sa­ját be­teg­anya­guk­ban a loratadinnal szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­i­kat ös­­szeg­zik, al­kal­ma­zá­sá­nak ...

A Current Paediatrics (2002; 12: 36–42) ha­sáb­ja­in je­lent meg Brian C. Sommerlad köz­le­mé­nye, amely az ajak- és szájpad­hasadék ke­ze­lé­sét fog­lal­ja ös­­sze. Ki­hang­sú­lyoz­za a te­am mun­ka fon­tos­sá­gát az el­sőd­le­ges és má­sod­la­gos se­bé­szi el­lá­tá­sá­ban és a be­te­gek kö­ve­té­sé­ben. A fej­lő­dé­si rend­el­le­nes­ség ke­ze­lé­sé­nek ...