Szak­ren­de­lé­sün­kön vég­zett vizs­gá­la­ta­ink 40%-a kan­csal­ság­gal kap­cso­la­tos, amely­nek ko­rai fel­fe­de­zé­se és he­lyes ke­ze­lé­se egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­tunk. Rö­vi­den fel­idéz­zük a kan­csal­ság­ról a leg­fon­to­sabb ál­ta­lá­nos tud­ni­va­ló­kat. 24 év alatt ös­­sze­gyűlt vizs­gá­la­ti ada­tok fel­dol­go­zá­sá­val sa­ját mun­kánk ...

Decsi Ta­más dr. 2001-ben meg­je­lent köny­vé­ben a cse­cse­mő­táp­lá­lás is­me­ret­anya­gát fog­lal­ta ös­­sze igen ki­tűnő for­má­ban. A Me­di­ci­na Könyv­ki­adó gon­do­zá­sá­ban 2005-ben meg­je­lent újabb köny­ve – an­nak szer­ves foly­ta­tá­sa­ként – a gyer­mek­kor táp­lá­lá­si prob­lé­má­i­val fog­lal­ko­zik....

Sem az egye­te­mi évek alatt, sem ké­sőbb nem hall­ha­tott túl so­kat a gyer­mek­ko­ri fer­tő­ző be­teg­sé­gek­ről az, akit ez kü­lön nem ér­de­kelt vol­na. Ál­lam­vizs­gáz­tunk ugyan mind­an­­nyi­an gyer­mek­gyógy­ászat­ból, és ott elő­for­dult né­hány té­tel ka­nya­ró­ról, sza­már­kö­hö­gés­ről, te­ta­nusz­ról, tu­ber­ku­ló­zis­ról, lyssáról, gen­­nyes ...

Az ös­­sze­fog­la­lás cél­ja a pulmonális tu­ber­ku­ló­zis jár­vány­ta­ni hely­ze­té­nek, a ve­szély­for­rá­sok­nak, a di­ag­nó­zis, ke­ze­lés alap­ja­i­nak az is­mer­te­té­se, va­la­mint a meg­elő­zés, vé­de­ke­zés le­he­tő­sé­ge­i­nek a tár­gya­lá­sa. A szer­ző a tu­ber­ku­ló­zis tör­té­ne­té­nek rö­vid össze­fog­la­lá­sa után is­mer­te­ti a ...

Az im­mu­ni­zá­ció el­ter­je­dé­sé­vel, a meg­be­te­ge­dés fo­ko­za­tos csök­ke­né­sé­vel haj­la­mo­sak vol­tunk „meg­fe­led­kez­ni” egy klas­­szi­kus fer­tő­ző be­teg­ség­ről. A mai szü­lő­ge­ne­rá­ció lá­tó­kör­ében sza­már­kö­hö­gés­ben szen­ve­dő cse­cse­mő el­vét­ve, ol­tá­si re­ak­ci­ó­tól „szen­ve­dő” szü­lő és gyer­mek an­nál ...

Két olyan fer­tő­zést tár­gyal a cikk, ame­lyek kö­zül a te­ta­nuszt bak­té­ri­um, a ve­szett­sé­get pe­dig ví­rus okoz, de kö­zös jel­lem­ző­jük, hogy mind­két fer­tő­zés és az ezt kö­ve­tő meg­be­te­ge­dés va­la­mi­lyen sé­rü­lés kö­vet­kez­mé­nye és pusz­tí­tó ha­tá­su­kat az ideg­rend­szer­ben fej­tik ki. Mind­két kór­oko­zó el­len ha­tá­sos vé­del­met ad ...

Szer­ző a Haemophilus influenzae b (Hib) fer­tő­zés kli­ni­kai és epi­de­mi­o­ló­gi­ai jel­lem­ző­i­nek be­mu­ta­tá­sát a ha­zai ta­pasz­ta­la­tok tük­ré­ben vég­zi el. Elem­zi a Hib-fertőzés spe­ci­fi­kus pre­ven­ci­ó­já­nak ha­zai ala­ku­lá­sát és a kö­vet­kez­mé­nyes po­zi­tív vál­to­zást: a Hib-fertőzés tel­jes vis­­sza­szo­ru­lá­sát. Fi­gyel­mez­tet ...

A ka­nya­ró, amely ko­ráb­ban ál­ta­lá­no­san is­mert gyer­mek­be­teg­ség volt, a vé­dő­ol­tás­ok ered­mé­nye­ként nap­ja­ink­ban csak igen rit­kán, rend­sze­rint be­hur­colt eset­ként for­dul elő. En­nek kö­vet­kez­mé­nye, hogy a be­teg­ség fel­is­me­ré­se, a vizs­gá­ló or­vo­sok kel­lő ta­pasz­ta­la­ta hí­ján mind gyak­rab­ban ma­rad el, vagy ké­sik, ami sú­lyos ...

A lo­ká­lis kortikoszteroidok a bőr­gyógy­ásza­ti he­lyi ke­ze­lés leg­szé­le­sebb in­di­ká­ci­ó­ban al­kal­ma­zott sze­rei nap­ja­in­kig. A lo­ká­lis immunmodulánsok mel­lett sem hagy­ha­tó el a lo­ká­lis szte­ro­i­dok al­kal­ma­zá­sa a na­pi gya­kor­lat­ban. Fon­tos, hogy a ha­tás­me­cha­niz­mus és a mel­lék­ha­tá­sok is­me­re­té­ben a leg­ke­ve­sebb ...

A Nem­zet­kö­zi Diabetes Szö­vet­ség becs­lé­se sze­rint 2025-re a vi­lá­gon 333 mil­lió cu­kor­be­teg lesz vi­lág­szer­te, 90%-uk 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­ben szen­ved majd. A vi­lág­szer­te „jár­vány­sze­rű­en” ter­je­dő diabetes mellitus egy­re na­gyobb prob­lé­mát je­lent te­hát az egész­ség­ügy­nek és a tár­sa­da­lom egé­szé­nek egy­aránt, ezért az utób­bi ...

Az obstruktív szindró­ma kli­ni­kai he­te­ro­ge­ni­tá­sa és az egyes kór­for­mák prog­nó­zi­sá­nak kü­lön­bö­ző­sé­ge mi­att az aszt­ma te­rá­pi­á­ja az el­ső élet­évek­ben prob­le­ma­ti­ku­sabb, mint ké­sőb­bi élet­kor­ban. Az aszt­ma spekt­rum­ba tar­to­zó bár­me­lyik kór­for­má­ról le­gyen is szó, is­ko­lás­kor előtt a tü­ne­tek leg­fon­to­sabb ...

A distalis arthrogryposis cso­port­ba tar­to­zó rend­el­le­nes­sé­gek kö­zött kü­lö­nös he­lyet fog­lal el a Freeman–Sheldon-szindróma. Olyan ve­le­szü­le­tett el­vál­to­zás­ról van szó, ame­lyet a kéz- és láb­fe­jek, a kéz- és láb­uj­jak de­for­mi­tá­sa mel­lett, a jel­leg­ze­tes arc- és száj­for­ma kü­lö­nít el az arthrogryposisok egyéb for­má­i­tól....

A Bókay orvosdinasztia meg­ala­pí­tó­ja idő­sebb Bókay Já­nos, a ha­zai gyer­mek­or­vo­si is­ko­la meg­te­rem­tő­je. Ere­de­ti csa­lá­di ne­ve Bock, ame­lyet a sza­bad­ság­harc alatt Bu­da be­vé­tel­ének örö­mé­re vál­toz­ta­tott meg, ez­zel is ki­fe­jez­ve el­kö­te­le­zett­sé­gét a ma­gyar sza­bad­ság ügye iránt. A csa­lád a sze­pes­sé­gi Iglóról szár­ma­zó, ősi ...

A láz­görcs jó­in­du­la­tú cse­cse­mő- és gyer­mek­ko­ri lá­zas ese­mény, amely­nek hát­te­ré­ben ko­po­nyaűri in­fek­ció, vagy egyéb ok nem iga­zol­ha­tó. Leg­gyak­rab­ban 6 hó­na­pos és 3 éves kor kö­zött je­lent­ke­zik, s a gyer­mek ké­sőb­bi fej­lő­dé­sé­re ká­ros ha­tá­sa nincs. Egyes csa­lá­dok­ban va­ló hal­mo­zó­dá­sa köz­is­mert, több fe­le­lős ...

„Mi dol­gunk a vi­lá­gon? Küzdeni

Erőnk sze­rint a legnemesbekért.”

(Vö­rös­mar­ty Mi­hály)...

A gyer­me­kek hasd­űri szer­ve­in vég­zett műté­tei kap­csán is fő tö­rek­vés a has­fal izom­za­tá­nak ma­xi­má­lis meg­kí­mé­lé­se, az­az a be­ha­to­lás nagy­sá­gá­nak le­he­tő leg­ki­seb­bé té­te­le. Ez több szem­pont­ból is in­do­kolt, ame­lyek kö­zül a leg­fon­to­sabb, hogy a mű­tét után lé­nye­ge­sen ke­ve­sebb a fáj­da­lom és így ke­ve­sebb ...

A mi­ni­má­li­san invazív tech­ni­kák tér­hó­dí­tá­sa fo­ko­za­to­san a gyer­mek­ko­ri mellkassebészetben is be­kö­vet­ke­zett. Ma már a mell­kas­fal de­for­mi­tá­sa­i­nak mű­té­ti meg­ol­dá­sa mi­ni­má­li­san invazív mó­don tör­té­nik ki­csiny la­te­rá­lis met­szé­se­ken ke­resz­tül, anél­kül, hogy akár a cson­to­kat, akár a por­co­kat át kel­le­ne vág­ni. A ...

Az em­ber­köz­pon­tú és csa­lád­cent­ri­kus be­teg­el­lá­tás egyik vív­má­nya az egy­na­pos se­bé­szet ki­ala­ku­lá­sa. Az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a se­bé­szet és az anaeszteziológia te­rén be­ve­ze­tett kor­sze­rű mód­sze­rek ered­mé­nye­kép­pen megnövekedett azok­nak a be­avat­ko­zá­sok­nak a szá­ma, ame­lyek az egy­na­pos se­bé­sze­ti el­lá­tás ke­re­te­in ...

A mű­té­ti fáj­da­lom min­den be­avat­ko­zás után tör­vény­sze­rű­en je­lent­ke­zik. Ezért a fáj­da­lom ke­ze­lé­sét az ér­zés meg­je­le­né­se előtt, több szin­ten, kü­lön­bö­ző tá­ma­dás­pon­tú gyógy­sze­rek­kel kell meg­kez­de­ni. A köz­le­mény a perioperatív fáj­da­lom­csil­la­pí­tás le­he­tő­sé­ge­it fog­lal­ja ös­­sze....