A cisz­tás fibrózis (CF) ke­ze­lé­sé­nek le­he­tő­sé­ge­i­ben, az utób­bi idő­ben igen je­len­tős elő­re­lé­pés tör­tént. A be­te­gek túl­élé­si esé­lyé­nek ja­vu­lá­sá­val egy­re több szerv érin­tett­sé­gét ta­pasz­tal­hat­juk. A gasztrointesztinális ma­ni­fesz­tá­ci­ók szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel a kór­kép­nek, mint le­het­sé­ges etiológiai ...

A 11-es kro­mo­szó­ma hos­­szú kar­já­nak rész­le­ges hi­á­nya nem tar­to­zik a gya­ko­ri rend­el­le­nes­sé­gek kö­zé, még­is a vizs­gá­ló­mód­sze­rek el­ter­je­dé­se és a di­ag­nosz­ti­ka fej­lő­dé­se kö­vet­kez­té­ben egy­re több eset vá­lik is­mert­té. Ez a deléció meg­le­he­tő­sen jel­leg­ze­tes fenotípussal és he­ma­to­ló­gi­ai tü­ne­tek­kel jár, ezért...

A szer­zők is­mer­te­tik a Treacher Collins-szindróma (TCS) jel­leg­ze­tes­sé­ge­it, majd át­te­kin­tik a di­rekt csont­ve­ze­té­ses hal­ló­ké­szü­lék (BAHA) al­kal­ma­zá­sá­nak nem­zet­kö­zi tör­té­ne­tét. Be­szá­mol­nak az el­ső hat, ha­zai BAHA-implantációról TCS-ben. Rész­le­te­sen is­mer­te­tik az imp­lan­tá­ció in­di­ká­ci­ó­it, az ál­ta­luk al­kal­ma­zott ...

De­cem­ber hó­nap az év vé­gi szám­adás­ok idő­sza­ka, vis­­sza­te­kin­tés az el­múlt 12 hó­nap ese­mé­nye­i­re, tör­té­né­se­i­re, ugyan­ak­kor elő­re­te­kin­tés, a kö­vet­ke­ző év ter­ve­zé­sé­nek az idő­sza­ka is. Ez­zel a cél­ki­tű­zés­sel tar­tot­ta meg szer­kesz­tő­bi­zott­sá­gi ülé­sét a Gyer­mek­or­vos To­vább­kép­zés cí­mű lap a múlt év ...

Az im­mun­rend­szer hi­á­nyos mű­kö­dé­sé­vel já­ró kór­ál­la­po­tok az immundeficienciák, ame­lyek kö­zül az úgy­ne­ve­zett pri­mer immundeficienciák ge­ne­ti­ka­i­lag meg­ha­tá­ro­zott kór­ké­pek. Je­len dol­go­zat­ban a szer­zők cél­ja a pri­mer immundeficienciák rö­vid is­mer­te­té­se, el­ső­sor­ban a di­ag­nosz­ti­ka szem­szö­gé­ből. Ös­­sze­fog­lal­ják a ...

Az 1990-es évek­ben a neonatológiai el­lá­tás fej­lő­dé­sé­nek (antenatális szte­ro­id ke­ze­lés, surfactant hasz­ná­la­tá­nak el­ter­je­dé­se, az in­ten­zív el­lá­tás ro­ha­mos fej­lő­dé­se) kö­szön­he­tő­en a fej­lett or­szá­gok­ban vi­lág­szer­te, ha­zánk­ban is, lé­nye­ge­sen csök­kent a perinatális mor­ta­li­tás. Az újszülöttkori fer­tő­zé­sek ...

A köz­le­mény ös­­sze­fog­lal­ja a gyer­mek­kor­ban elő­for­du­ló pne­u­mó­ni­ák di­ag­nosz­ti­ká­ját és kor­sze­rű ke­ze­lé­sét. Gya­kor­la­ti szem­pont­ból elem­zi a kor­cso­por­tos, il­let­ve tü­net­ta­ni sa­já­tos­sá­ga­it. A ke­ze­lés­ben az etiológiai gya­ko­ri­ság alap­ján meg­ha­tá­roz­ha­tó em­pi­ri­kus an­ti­bio­ti­kum-ke­ze­lést ja­va­sol, ...

A szer­zők be­szá­mol­nak a szá­mot­te­vő di­ag­nosz­ti­kai és te­rá­pi­ás új­don­sá­gok­ról a gyer­mek­bőr­gyógy­ászat te­rü­le­tén. Az át­te­kin­tés alap­já­ul szol­gál a Ma­gyar Der­ma­to­ló­gi­ai Tár­sa­ság Gyer­mek­bőr­gyógy­ász Mun­ka­cso­port­ja ál­tal 2005. má­jus 5–7. kö­zött meg­szer­ve­zett Eu­ró­pai Gyermekbőrgyógyászati Tár­sa­ság (ESPD) 8. ...

Már köz­hely­nek szá­mít, hogy az allergiás-atópiás be­teg­sé­gek szá­ma év­ről év­re nő. E lap ha­sáb­ja­in is több­ször ta­lál­koz­hat­tunk ez­zel a té­má­val. En­nek el­le­né­re hasz­nos le­het a min­den­na­pi gya­kor­lat szem­szö­gé­ből át­te­kin­te­ni a gyer­mek­ko­ri asthma bronchiale epi­de­mi­o­ló­gi­á­ját, patomechanizmusát, di­ag­nosz­ti­ká­ját és ...

A szer­zők be­szá­mol­nak a gé­ge ve­le­szü­le­tett el­vál­to­zá­sa­i­ról. Is­mer­te­tik az egyes kór­for­mák (laringomalácia, hang­sza­lag­bé­nu­lás, szubglottikus szűkü­let, atrézia, haemangioma, cisz­ta, di­af­rag­ma, gé­ge­ha­sa­dék) tü­ne­te­it, di­ag­nosz­ti­ká­ját és ke­ze­lé­si le­he­tő­sé­ge­it. Hang­sú­lyoz­zák a ko­rai di­ag­nó­zis fon­tos­sá­gát. ...

A szer­ző ös­­sze­fog­la­lást ad a gyer­mek­kor­ban ma­ni­fesz­tá­ló­dó kró­ni­kus gyul­la­dá­sos bél­be­teg­sé­gek gyógy­sze­res ke­ze­lé­sé­nek le­he­tő­sé­ge­i­ről. Tag­lal­ja a főbb gyógy­szer­cso­por­tok (5-amino­szalicilátok, szte­ro­i­dok, an­ti­bio­ti­kum­ok, immunmodulációs sze­rek, infliximab) sa­já­tos­sá­ga­it és in­di­ká­ci­ó­it. Iro­dal­mi ...

Az in­fek­ci­ós kór­ké­pek kö­zül fel­ső lég­úti tü­ne­tek­kel for­dul­nak leg­gyak­rab­ban or­vo­suk­hoz a be­te­gek. Ez fo­ko­zot­tan igaz a té­li idő­szak­ra. Mind a mai na­pig ko­moly di­lem­mát okoz az an­ti­bio­ti­kum-te­rá­pia in­di­ká­lá­sa, és a meg­fe­le­lő ké­szít­mény ki­vá­lasz­tá­sa. Az utób­bi idő­ben több ki­vá­ló ös­­sze­fog­la­ló ...

Az „Ajak- és szájpadhasadékosok ke­ze­lé­se” cí­men, a Gyer­mek­or­vos To­vább­kép­zés IV. évf. 2. szá­má­nak Lap­szem­le ro­va­tá­ban (2005. már­ci­us) meg­je­lent ös­­sze­fog­la­ló kap­csán a Gyer­mek­or­vos IV. évf. 3. szá­má­ban Le­vél a szer­kesz­tő­höz ro­vat­ban meg­je­lent hoz­zá­szó­lást sze­ret­ném ez­úton né­hány meg­jegy­zés­sel ki­egé­szí­te­ni....

Az MDT és az MGYT Gyermekdia­be­tes Szek­ci­ó­ja 2005. évi tu­do­má­nyos ülé­sét októberben a szé­kes­fe­hér­vá­ri Szent Ist­ván Mű­ve­lő­dé­si Ház­ban tar­tot­ta. A ha­gyo­má­nyok­nak meg­fe­le­lő­en a kong­res­­szust egy re­fe­rá­ló elő­adás nyi­tot­ta meg, ame­lyet Ko­rá­nyi Lász­ló, ba­la­ton­fü­re­di bel­gyó­gyász fő­or­vos tar­tott ...

A szep­szis nap­ja­ink­ban is sú­lyos, élet­ve­szé­lyes be­teg­ség. A kór­oko­zó, vagy bi­zo­nyos struk­tu­rá­lis anya­gai és exotoxinjai be­jut­nak a ke­rin­gés­be és bo­nyo­lult szer­ve­ze­ti vá­lasz­re­ak­ci­ót vál­ta­nak ki. Citokinek sza­ba­dul­nak fel, komp­le­ment kép­ző­dik, ak­ti­vá­ló­dik az al­va­dá­si rend­szer és trombocitaaggregáció in­dul be. A szep­szis ...

A ma­gyar­or­szá­gi vé­dő­ol­tá­si rend­ben je­len­tős vál­to­zá­sok lép­tek élet­be. En­nek egyik oka a ha­zai ol­tó­anyag­gyár­tás meg­szűné­se, il­let­ve új, kor­sze­rűbb ol­tó­anyag­ok al­kal­ma­zá­sa. A vál­to­zá­sok csak az élet­kor­hoz kö­tött, fo­lya­ma­tos ol­tá­sok ke­re­té­ben vég­zett kö­te­le­ző vé­dő­ol­tá­so­kat érin­tik: jog­sza­bály­ban...

Szak­ren­de­lé­sün­kön vég­zett vizs­gá­la­ta­ink 40%-a kan­csal­ság­gal kap­cso­la­tos, amely­nek ko­rai fel­fe­de­zé­se és he­lyes ke­ze­lé­se egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­tunk. Rö­vi­den fel­idéz­zük a kan­csal­ság­ról a leg­fon­to­sabb ál­ta­lá­nos tud­ni­va­ló­kat. 24 év alatt ös­­sze­gyűlt vizs­gá­la­ti ada­tok fel­dol­go­zá­sá­val sa­ját mun­kánk ...

Decsi Ta­más dr. 2001-ben meg­je­lent köny­vé­ben a cse­cse­mő­táp­lá­lás is­me­ret­anya­gát fog­lal­ta ös­­sze igen ki­tűnő for­má­ban. A Me­di­ci­na Könyv­ki­adó gon­do­zá­sá­ban 2005-ben meg­je­lent újabb köny­ve – an­nak szer­ves foly­ta­tá­sa­ként – a gyer­mek­kor táp­lá­lá­si prob­lé­má­i­val fog­lal­ko­zik....

Sem az egye­te­mi évek alatt, sem ké­sőbb nem hall­ha­tott túl so­kat a gyer­mek­ko­ri fer­tő­ző be­teg­sé­gek­ről az, akit ez kü­lön nem ér­de­kelt vol­na. Ál­lam­vizs­gáz­tunk ugyan mind­an­­nyi­an gyer­mek­gyógy­ászat­ból, és ott elő­for­dult né­hány té­tel ka­nya­ró­ról, sza­már­kö­hö­gés­ről, te­ta­nusz­ról, tu­ber­ku­ló­zis­ról, lyssáról, gen­­nyes ...