Az epi­lep­szia mes­­sze nem egy­sé­ges be­teg­ség, rend­kí­vül kü­lön­bö­ző le­fo­lyá­sú és ki­me­ne­te­lû for­mái is­mer­tek. Ös­­sze­fog­la­ló em­lí­té­sük­kor he­lye­sebb lenne az „epi­lep­szi­ák”, mint az „epi­lep­szia” meg­ne­ve­zés hasz­ná­la­ta. A szind­ró­má­ba tör­té­nő be­so­ro­lás­ra a ro­ham­tí­pus, az EEG-le­let és a kór­ere­det ...

A rö­vid­lá­tás egy­re gyak­rab­ban és sú­lyo­sabb fok­ban je­lent­ke­zik a fej­lett or­szá­gok ta­nu­lói kö­zött. Bár oka­i­ról fo­lya­ma­to­san gyűl­tek az is­me­re­tek a XX. szá­zad fo­lya­mán, meg­elő­zé­sé­re, meg­ál­lí­tá­sá­ra nem szü­le­tett át­tö­rő meg­ol­dás. Az utób­bi ti­zen­öt év ál­lat­kí­sér­le­tes alap­ku­ta­tá­sai, a nö­ve­ke­dé­si ...

A min­den­na­pos or­vo­si gya­kor­lat­ban egyik leg­gya­ko­ribb lég­úti hu­rut – a fáj­dal­mas, ka­pa­ró to­rok, nye­lé­si ne­he­zí­tett­ség, a vizs­gá­ló ál­tal látott „piros torok” hátterében – a „to­rok­gyul­la­dás”. A tonsillopharyngitis he­lyes ke­ze­lé­se még­sem olyan egy­sze­rű, mint gon­dol­nánk, bi­zo­nyí­ték er­re az a tény, hogy iro­dal­mi ada­tok ...

A ve­se a szer­ve­zet szin­te min­den műkö­dé­sé­ben érin­tett, így be­teg­sé­ge szer­te­ága­zó tü­ne­te­ket okoz, és sú­lyo­san be­fo­lyá­sol­ja az élet­mi­nő­sé­get. Ugyan­ak­kor óri­á­si tar­ta­lé­kok­kal ren­del­ke­zik, ezért hos­­szan tar­tó be­teg­sé­ge, ká­ro­so­dá­sa el­le­né­re is so­ká­ig tü­net­men­tes ma­rad­hat. Sok­szor csak a ...

Abraham Gedalia és Avinash K. Shetty fen­ti köz­le­mé­nye a Pediatrics in Rewiev (2004; 12: 425–434) ol­da­la­in je­lent meg. A szer­zők cél­ja a kró­ni­kus gyul­la­dá­sos és da­ga­na­tos be­teg­sé­gek te­rá­pi­á­já­ban al­kal­ma­zott szte­ro­i­dok és egyéb immunoszuppresszív sze­rek ha­tá­sa­i­nak és mel­lék­ha­tá­sa­i­nak be­mu­ta­tá­sa. Emel­lett ös­­sze­fog­lal­ják ...

Nem min­den fe­hér­je­vi­ze­lés kó­ros. Fi­zi­o­ló­gi­ás kö­rül­mé­nyek kö­zött, egész­sé­ges gyer­me­kek vi­ze­le­té­ben is le­het fe­hér­je. Vi­szont meg­fe­le­lő ki­vizs­gá­lást igé­nyel, mert tisz­táz­ni kell az ere­de­tét, mér­té­két. Amennyi­ben renalis a proteinuria, nefrológusi szak­vizs­gá­la­tot igé­nyel. De a nem renalis proteinuria ese­té­ben is ...

A gyer­mek­ko­ri nephrosis szindró­ma (NS) egy kró­ni­kus ve­se­be­teg­ség, amely­nek po­ten­ci­á­li­san élet­ve­szé­lyes szö­vőd­mé­nyei le­het­nek. Gyer­mek­kor­ban az ese­tek több mint 80%-ában minimal change a szö­vet­ta­ni di­ag­nó­zis és a több­sé­gük kortikoszteroid ke­ze­lés­re jól re­a­gál, így a szteorid szen­zi­tív NS, re­la­tí­ve benignus be­teg­ség, mi­vel a ...

A glomeruláris betegségek gyakorisága a légúti betegségek anitbiotikus kezelésének általános gyakorlata következtében csökkenést mutat, illetve az egyes kórképek incidenciájában átrendeződés ment végbe. A poststreptococcalis glomerulonefritis ma már ritkaságnak számít, előfordulását megelőzte az IgA nefropátia. Gyermekkorban a leggyakoribb glomerulopathia az idiopathiás nephrosis syndroma (INS).
Az INS, ...

Ha az ideg­rend­szer mű­kö­dé­se fo­ko­zott iz­gal­mi ál­la­pot irá­nyá­ba to­ló­dik el és kó­ro­san fo­ko­zott ki­sü­lést pro­du­kál, ak­kor ez kli­ni­kai ro­ham for­má­já­ban je­len­het meg. Éle­te fo­lya­mán a né­pes­ség mint­egy 10%-ánál zaj­lik le – több­sé­gé­ben – al­kal­mi ro­ham. Epi­lep­szi­ás ro­ham­ról ak­kor be­szé­lünk, ha a ro­ham akut ...

A gyer­mek­ko­ri szék­re­ke­dés na­gyon gya­ko­ri prob­lé­ma, amely­nek ki­ala­ku­lá­sa dön­tő több­ség­ben funk­ci­o­ná­lis okok­ra ve­zet­he­tő vissza. A szer­ző az or­ga­ni­kus okok rö­vid fel­so­ro­lá­sa mel­lett rész­le­te­sen is­mer­te­ti a funk­ci­o­ná­lis obstipáció jel­leg­ze­tes­sé­ge­it, il­let­ve kö­vet­kez­mé­nye­it, va­la­mint ös­­sze­fog­lal­ja ...

A gasztrointesztinális vér­zé­sek gyer­mek­kor­ban is sú­lyos be­teg­sé­gek, de elő­for­du­lá­suk­kal sze­ren­csé­re rit­káb­ban kell szá­mol­nunk, mint fel­nőtt­kor­ban. Min­den eset­ben ala­pos és gon­dos gyer­mek­gyógy­ásza­ti ki vizs­gá­lást tesz­nek in­do­kolt­tá, ame­lyet cél­sze­rű er­re spe­ci­a­li­zá­ló­dott in­té­zet­ben el­vé­gez­ni. A vér­zés le­het ...

A szer­ve­zet szá­má­ra szük­sé­ges táp­lá­lé­kok mak­ro- és mikronutrienseket, va­la­mint vi­zet tar­tal­maz­nak. Az egyé­ni szük­ség­le­tet táp­anyag-be­vi­te­li nor­mák alap­ján ha­tá­roz­hat­juk meg. A makronutriensek mel­lett a vi­ta­mi­nok és az antioxidánsok is nél­kü­löz­he­tet­le­nek az em­be­ri szer­ve­zet műkö­dé­sé­hez és a kör­nye­ze­ti ha­tá­sok ...

Az étel­al­ler­gia, va­gyis a szenzibilizált egyén­ben bi­zo­nyos táp­lá­lék­ra im­mu­no­ló­gia me­cha­niz­mus­sal be­kö­vet­ke­ző adverz re­ak­ció – kü­lön­fé­le gasztrointesztinális kór­ké­pe­ket, tü­ne­te­ket okoz­hat a száj­üreg orá­lis al­ler­gia szind­ró­má­já­tól a rectum al­ler­gi­ás gyul­la­dá­sá­ig be­zá­ró­an. Ezek­nek a gasztrointesztinális ...

A Pfeiffer-szindróma do­mi­nán­san örök­lő­dő csont­rend­sze­ri rend­el­le­nes­ség, ame­lyet a corona var­ra­tok ko­rai el­cson­to­so­dá­sa mel­lett, haj­lott orr, szé­les és de­for­mált hü­velyk- és öreg­ujj jel­le­mez. A szindró­ma elő­idé­zé­sét oko­zó gén­hi­ba is­mert. A kli­ni­kai kép alap­ján 3 al­tí­pus kü­lö­nít­he­tő el, az aláb­bi­ak­ban egy 1. tí­pu­sú ...

Az el­múlt évek­ben több ta­nul­mány iga­zol­ta, hogy in­fek­ci­ós kór­ké­pek­ben az akut­fá­zis-fe­hér­jék­nek – így a C-reaktív pro­te­in­nek is – a men­­nyi­sé­gi meg­ha­tá­ro­zá­sa di­ag­nosz­ti­kus se­gít­sé­get nyújt­hat a meg­be­te­ge­dé­sek virális, il­let­ve bak­te­ri­á­lis ere­de­té­nek el­dön­té­sé­ben. Ter­mé­sze­te­sen nem ön­ma­gá­ban ad ...

Ré­gi és gya­ko­ri prob­lé­ma a húgy­úti fer­tő­zés cse­cse­mő- és gyer­mek­kor­ban. A ko­rai fel­is­me­rés szük­sé­ges­sé­ge, a di­ag­nosz­ti­ka bő­vü­lé­se, a haj­la­mo­sí­tó té­nye­zők ke­re­sé­se, új an­ti­bio­ti­kum­ok meg­je­le­né­se és a ké­sői szö­vőd­mé­nyek le­he­tő­sé­ge idő­sze­rű­vé te­szi a húgy­úti fer­tő­zés ...

A vesicoureteralis reflux az egyik leg­gya­ko­ribb gyer­mek­ko­ri nefrológiai-urológiai prob­lé­ma. Is­mét­lő­dő húgy­úti in­fek­ci­ók, veseparenchyma-ká­ro­so­dás, hi­per­tó­nia és vég­ső eset­ben ve­se­elég­te­len­ség le­het a kö­vet­kez­mé­nye. A kó­ros kö­vet­kez­mé­nyek el­ke­rü­lé­sé­ben nagy sze­re­pe van a húgy­úti in­fek­ci­ók idő­ben tör­té­nő ...

A XIX. szá­zad a ma­gyar gyer­mek­or­vo­si is­ko­la ki­emel­ke­dő kor­sza­ka. Eb­ben az idő­szak­ban szá­mos po­li­hisz­tor or­vos gyer­mek­gyógy­ász mű­kö­dik, és a kor­szak­ra jel­lem­ző sok­irá­nyú ér­dek­lő­dés fi­gyel­he­tő meg mun­kás­sá­guk­ban. Az aláb­bi­ak­ban e korszak két orvos­egyéni­ségét mu­tat­juk be....

A gyer­mek­ko­ri ve­ze­té­ses tí­pu­sú na­gyot­hal­lás­ok dön­tő több­sé­gé­nek hát­te­ré­ben a kö­zép­fül sa­vós vagy nyá­kos váladékgyüleme (otitis media with effusion, OME, COME) áll. Az el­vál­to­zás­ra a spon­tán ja­vu­lás, a gya­ko­ri vis­­sza­esés és az el­hú­zó­dó fenn­ál­lás egy­aránt jel­lem­ző le­het. Ame­ri­kai fel­mé­ré­sek sze­rint 10 éves ...