A leggyakoribb, vestibularis eltéréseket okozó eltérés gyermekkorban a migrén. Nemcsak a kisgyermekkorban jelentkező benignus paroxizmális vertigo tekinthető migrénekvivalensnek, de későbbi életkorban is jellemző a szédüléses rosszullétek jelentkezése, és a rohammentes periódusban is jelentkező vestibularis eltérések is. Emellett a benignus paroxizmális pozicionális vertigo (Benignus Paroxysmalis Positionalis Vertigo, ...

A gyermekkor rinológiai betegségei igen gyakoriak, legtöbbször ezek valamelyike miatt fordulnak orvoshoz a szülők. Leggyakoribbak a fertőzések, amelyek az egyszerű, vírus okozta náthától a súlyos, orbitális vagy intrakraniális tályogot, gyulladást jelentő szövődményekig terjednek. A gyermekorvos feladata, hogy a helyzetet értékelje, az egyszerűbb eseteket diagnosztizálja és megoldja, a súlyosabbakat észlelje, és ...

A légúti hurutos tünetek (orrfolyás, köhögés, orrdugulás, torokfájdalom) a háziorvosi vizitek leggyakoribb okai. A köhögés a légút védelmét szolgáló reflex. Az esetek többségében vírusfertőzés okozta irritáció váltja ki, de tartósan, hetekig is fennmaradhat. Az elhúzódó köhögés az életminőséget jelentősen csökkenti, nagy terhet jelent a gyermekre és a családra. A köhögő gyermek sokszor hetekig nem jár...

A torok fertőzései a leggyakrabban előforduló betegségek gyermekkorban.
A banális náthától az akár életet veszélyeztető bakteriális infekciókig terjed a spektrumuk. A szerző a cikkben áttekinti a fertőzések jellegét, a tüneteket,
a diagnózis fő lépéseit és a terápiát. Az indokolatlan antibiotikumhasználat növeli a rezisztens kórokozók előfordulási gyakoriságát. A feleslegesen felírt antibiotikumok ...

Az akut pharyngitis (torokgyulladás) tág fogalom: magában foglalja az orrtünetekkel járó nasopharyngitist, az orrtünetek nélküli tonsillitist és a hangképzést érintő laryngitist. Nagyon gyakori állapot, felnőtteket évente átlagosan kettő-négy, gyerekeket hat-nyolc alkalommal érint; 3-7 nap alatt meggyógyul, ugyanakkor az egyik leggyakoribb oka az orvosi viziteknek, a munkahelyi és iskolai hiányzásoknak. ...

A légúti infekciókkal összefüggő köhögés kezelése kihívást jelent a terápia számára. Az akut köhögés csillapítására kevés szintetikus hatóanyag áll csupán rendelkezésre. Ráadásul, a hatásosságukat alátámasztó evidenciák meglehetősen gyengék (1). Ennek fényében érthető, hogy nagy érdeklődés mutatkozik a köhögés kezelésében alkalmazható alternatív megoldások, így a gyógynövények iránt.
 ...

A Gyermekorvos Továbbképzésnek ebben a számában a metabolikus szindróma kérdéskörét tárgyaljuk. A metabolikus szindróma (régebbi nevein metabolikus X szindróma, kardiometabolikus szindróma) meghatározása az elmúlt évtizedekben többször változott, alapvetően azonban mindig különböző, a szénhidrátháztartásban, a zsíranyagcserében és a vérnyomás alakulásában tetten érhető kockázati tényezők ugyanabban az ...

Az antibiotikumrezisztencia folyamatos növekedése jelentős népegészségügyi problémát jelent világszerte a legújabb globális elemzés alapján. Ebben elsősorban az antibiotikumok indokolatlan alkalmazása játszik szerepet, de fontos tényező használatuk az állattenyésztésben, valamint olyan bakteriális probiotikumok alkalmazása, amelyek mobilis formában tartalmazzák az antibiotikumrezisztencia-géneket. Ez utóbbi miatt ...

Neutropéniás betegekben a láz az első – és akár egyetlen korai – jele lehet egy potenciálisan fatális fertőzésnek, amely sürgősséget igényel. A korszerű akut ellátás három alappillére a diagnosztika, a kockázatbecslés és az ezek alapján megkezdett terápia. A hemokultúra és a körültekintő fizikális vizsgálat elengedhetetlen, míg képalkotó vizsgálat csak a klinikai tüneteknek megfelelően indokolt. ...

A hatékony, korszerű onkológiai kezelések mellett továbbra is felmerül a túlélés további növelését segítve új prognosztikus és terápiás biomarkerek bevezetésének igénye. Korábbi restrospektív vizsgálatunk alapján a tumoros betegek diagnóziskor mért D-vitamin-szintje szignifikánsan alacsonyabb volt (p=1,34E-8), mint a kontrollpopulációban, illetve a legkedvezőtlenebb prognózissal járt az elégtelen D-vitamin-...

Az emberi mikrobiom egyensúlyvesztése és az ezáltal kialakult diszbiózis patogén szerepe egyre inkább a kutatások középpontjába került az utóbbi években.
A hematoonkológiai terápia elemei a diszbiotikus közegnek kedveznek, amely több negatív következménnyel is jár, úgymint patogén baktériumok transzlokációja a bélrendszerből a véráramba vagy gyakoribb és nagyobb mortalitással járó graft versus host (GvHD) ...

A hazai gyermek populációt is jelentősen érintő krónikus nem fertőző betegségek (mint például az elhízás) kockázatcsökkentésének, valamint a legtöbb pediátriai kórkép életmódterápiájának elengedhetetlen része az étrend. A rizikófaktorok csökkentése mellett, a felépülés, a remisszió elérése és elnyújtása az egészséges táplálkozás szabályaira épülő, a beteg élettani igényeihez, tápláltsági ...

A táplálkozásnak a gyermekek egészségére és növekedésére gyakorolt hatása, valamint ennek relevanciája még inkább felértékelődik az onkológiai kezelések során. A betegséggel összefüggő kóros tápláltsági állapotok, azaz a malnutríció, és annak típusai (pl. szarkopénia, cachexia) nemcsak az antitumor kezelések hatékonyságát, a toxicitás súlyosságát befolyásolhatják, hanem hatással lesznek a gyermekek és...

Táplálékintoleranciák néven a laikus közvélemény számos eltérő patomechanizmusú betegséget ért, amelyek tünetei, lefolyásuk és, természetesen, kezelésük is eltérő. Közös bennük, hogy mindet a táplálék-összetevők váltják ki, valamint tüneteik nem specifikusak a betegségre. Talán a leggyakrabban intoleranciaokozóként emlegetett két táplálék-összetevő a laktóz és a gabonafélék gluténtartalma. ...

A túlsúly és az elhízás a XXI. század egyik legfőbb problémája, amely nemcsak a felnőtt korosztályt érinti, hanem egyre gyakrabban jelenik meg gyermekkorban is. Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos, vagy elhízott. Kialakulásában szerepet játszanak öröklött tényezők, de nagyobb szerep jut a helytelen táplálkozásnak és a mozgásszegény életmódnak.
A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás ...

A felső légúti infekciók a leggyakoribb megbetegedések a gyermekkorban.
A rhinosinusitisek, a pharyngitisek, a laryngotracheitisek döntő többségéért vírusfertőzés a felelős. A diagnosztika a klinikai tüneteken alapul, a kezelésben a betegség időtartama és a tünetek súlyossága a meghatározó. A spontán gyógyhajlam jó, amely a tüneti terápiát és a racionalizált antibiotikumhasználatot támogatja.
A ...

A gyermekonkológia az elmúlt több mint 50 évben jelentős fejlődésen ment át. A gyógyulás nagymértékű javulása a sebészeti és a radiológiai terápia eredményesebb volta mellett elsősorban a képalkotó eljárások fejlődésének (Magnetic resonance imaging, MRI), az új gyógyszerek megjelenésének és a komplex terápiás módozatok kidolgozásának volt köszönhető. E fejlődésben alapvető volt a molekuláris és ...

A kemoterápia által kiváltott hányinger és hányás (CINV) a daganatellenes kezelésben részesülő gyermekek akut morbiditásának fő oka, továbbá negatívan befolyásolja életminőségüket. A legújabb szakmai ajánlások a gyermekkori CINV megelőzésére és kezelésére „háromkomponensű” (5-HT3-antagonista, dexamethasone és neurokinin-1-antagonista), antiemetogén terápiát javasolnak. Új terápiás ágensek a gyermekkori...

A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat összefogja a rákbeteg gyermekeket gyógyító nyolc hazai centrum szakembereit, akik ugyanazon szakmai irányelvek alapján, szervezetten dolgozva, a legmodernebb eszközökkel kezelik a daganatos gyermekeket. Interjúnkban a szervezet elnökét, dr. Kriván Gergelyt kérdeztük az elért és elérendő célokról.
 ...