Keresés eredménye
Van helye a homeopátiának mint komplementer gyógymódnak a gyermekek alapellátásában az első 24 hónapban? Egy pragmatikus, randomizált kontrollos vizsgálat eredményei
A homeopátia hatékonyságának vizsgálata egy adott betegség esetén nem egyszerű, mivel a kezelés kiválasztása nem a diagnózis, hanem a beteg egyéni tünetei alapján történik. Emiatt a randomizált, kontrollos vizsgálatok tervezése különösen nehéz feladat homeopátiás kezelések esetén. Míg a hagyományos orvoslásban egy diagnózisra általában egyetlen hatóanyagot vagy módszert vizsgálnak, addig a homeopátiában ...
A serdülőkori akne kezelési lehetőségei a mindennapi orvosi gyakorlatban. Mit? Mikor? Hogyan?
Az adoleszcens akne az egyik leggyakoribb gyulladásos bőrbetegség, amelynek prevalenciája emelkedő tendenciát mutat. A kezelés egyik legfontosabb célja, a pszichés és az esztétikai teher csökkentésén túl, a gyulladásos léziók mielőbbi szanálása és a következményesen kialakuló, maradandó aknés hegek számának csökkentése, illetve lehetőség szerint a hegképződés megelőzése. A közlemény bemutatja a ...
Atípusos és ritka vírusfertőzések gyermekkorban
A gyermekkori, klasszikus vírusos bőrbetegségek diagnózisa a legtöbb esetben gyorsan felállítható, azonban gyakran látunk szokatlan vagy kiterjedt bőrtüneteket, amelyek felismerése és differenciálása nem mindig könnyű. A COVID-19-pandémia során számos új bőrtünet megjelenését tapasztaltuk, illetve régóta ismert vírusok kerültek azonosításra érdekes, atípusos tünetek hátterében. Cikkünkben szeretnénk felhívni...
Vírusos szemölcsök gyermekkorban
A vírusos eredetű szemölcsök prevalenciája folyamatosan emelkedő tendenciát mutat gyermekkorban. Az óvodás, az általános- és a középiskolás korosztály körében is igen gyakori bőrgyógyászati problémát jelent a léziók kialakulása. Ezen vírusos infekciók gyors terjedést mutatnak a közösségekben. A rendelkezésre álló kezelési lehetőségek alkalmazhatósága és hatékonysága változó. A mielőbbi, hatékony ...
Gombás bőrfertőzések gyermekkorban
A bőrt érintő mikózisok egyre növekvő incidenciát mutatnak a gyermekek körében, bármely életkorban előfordulhatnak. Lokalizáció szerint az epidermist, a hajat, a körmöket és a mukozális felszíneket érintő felületes fertőzéseket, valamint a bőr mélyebb szöveti struktúráiba terjedő, mély gombás fertőzéseket különböztetjük meg. Jelen kézirat a leggyakrabban előforduló szuperficiális gombás ...
Fényvédelem gyermekkorban
A napfénynek jelentős biológiai hatása van a kültakarónkra. A csecsemők és a kisgyermekek bőre különösen érzékeny az UV- (ultarviola) sugárzás káros hatásaival szemben, ekkor a legnagyobb a bőr UV-sugárzással szembeni sebezhetősége. Az UV-irradiáció minden életkorban a bőrtumorok igen fontos rizikótényezője, azonban irodalmi adatok szerint a gyermekkorban elszenvedett napégések különösen meghatározóak a ...
Mik azok a spóra-biotikumok és miért előnyösek?
Régóta ismert, hogy antibiotikumkúrák alatt és után, valamint hasmenések esetén érdemes a bélflórát támogatni és probiotikumokat alkalmazni. A probiotikumok között ún. spóraképző mikrobákat is találhatunk, amelyek ezen tulajdonságuk révén ellenállnak a gyomor savas közegének, és az antibiotikumok is hatástalanok velük szemben. Ennek köszönhetően biztonságosabban jutnak le a bélrendszerbe, ahol kolonizálódnak ...
Testvér, testvérem...
„Testvér, testvérem:/Ez a legszebb szó a világon.”
Reményik Sándor: A legszebb szó (1934. szept. 26.) ...
Tisztelt Olvasók! Kedves Kollégák!
Nagy örömömre szolgál, hogy a Gyermekorvos Továbbképzés legfrissebb számában a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika munkatársainak tollából íródott Dermatológiai blokk közleményeit ajánlhatom most szíves figyelmükbe. A cikkek témájának kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy a gyermekgyógyászati praxisban is gyakran előforduló bőrgyógyászati problémákról írjunk naprakész ...
A neurofibromatózis (NF-1) korszerű menedzsmentje: diagnózistól a korszerű terápiáig
A neurofibromatózis (NF-1) az egyik leggyakoribb genetikai kórkép, amelynek prevalenciája 1:2000-3000. Autoszomális domináns öröklődésmenetet mutat. Hátterében az NF1 gén patogén mutációja áll, amely a neurofibromin fehérje csökkent termelődésén keresztül az intracelluláris RAS-jelátviteli útvonal fokozott aktivitása révén vezet sejtproliferációhoz. A kialakuló daganatok a lokális növekedés és a nyomási ...
NTRK-gátlás jelentősége gyermekkori neuroonkológiai megbetegedésekben
A neurotrofikus tropomiozin receptor-tirozin-kináz (NTRK-) géncsalád tagjainak patogén fúziói számos felnőtt- és gyermekkori daganat kialakulásában játszanak szerepet. Az NTRK-gének által kódolt tirozin-kináz receptorok gátlásával (NTRK-inhibitorok) számos, gyermekkorban jelentkező szolid tumor, köztük több központi idegrendszeri daganattípus hatékony kezelése válik lehetővé. Ezen szájon át szedhető, gyermekekre ...
Bevezető az onkológia blokkhoz
A gyermekkori daganatos megbetegedések napjainkban is az egyik legsúlyosabb kihívást jelentik a gyermekgyógyászat területén, noha az elmúlt évtizedek előrehaladásának köszönhetően a túlélési esélyek jelentősen javultak. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat centrumaiban évente mintegy 250-300 új malignus megbetegedést diagnosztizálnak.
...
Újdonságok a Ewing-szarkóma kezelésében
A Ewing-szarkóma diagnosztikája és túlélési eredményei jelentősen javultak az elmúlt évtizedben. Diagnosztikája minden esetben genetikai alapú, amely a betegség kialakulásáért felelős fúziós gén jelenlétének kimutatásán nyugszik.
Egy nemzetközi kezelési séma eredményeként, amelynek Magyarország is aktív résztvevője volt, a szövettanilag jól reagáló, lokalizált betegek össztúlélése 90% feletti, míg a ...
Táplálásterápia a gyermekonkológiában
Az onkológiai betegek tápláltsági állapota jelentősen befolyásolja a teljes túlélést és az eseménymentes túlélést. Megfelelő tápláltsági állapotban a betegek jobban tolerálják a kezeléseket, csökken a fertőzések kialakulásának kockázata és javul az életminőség (1). Habár jelenleg nem áll rendelkezésünkre részletes táplálásterápiás protokoll a gyermekonkológiai betegellátásban, ezek alapján a ...
Magas kockázatú neuroblastoma: nemzetközi kezelési protokollok és új terápiás lehetőségek
A magas kockázatú neuroblastoma a gyermekonkológia egyik legnagyobb klinikai kihívása. A multimodális terápia – intenzív indukciós kemoterápia, primer daganat sebészi eltávolítása, nagy dózisú konszolidációs kemoterápia autológ őssejtátültetéssel, valamint fenntartó kezelés immunterápiával és retinoidokkal – jelentős előrelépést eredményezett, de a 5 éves eseménymentes túlélési arány mindössze ...
Gondolatok az atópiás ekcémáról
Az atópiás ekcéma egyike a leggyakoribb gyermekbőrgyógyászati kórképeknek, a betegséggel igen gyakran találkozhatunk a gyermekgyógyászati és a gyermekbőrgyógyászati praxisban egyaránt. A tünetek jellegzetes morfológiája és anatómiai lokalizációja alapján általában nem jelent nehézséget a helyes diagnózis felállítása. Krónikus bőrbetegségről lévén szó, kezelése és gondozása gyakran hosszú éveken, akár ...
Gyermekkori leukémia: úton a gyógyítható betegség felé
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan javulnak a hemato-onkológiai betegségben érintett gyermekek kilátásai. Míg 1971-ben a leukémiás betegek túlélési aránya mindössze 10% volt, ma ez már eléri a 85%-ot – sőt, transzplantált gyerekek esetében még magasabb is lehet. Interjúnkban Kriván Gergely kiemelte: Magyarország nem pusztán követi a nemzetközi protokollokat, hanem aktív szereplőként maga is alakítja azokat — ...
Lelkem szép kis ága...
„Üdvezellek, lelkem szép kis ága, /Üdvezellek, édes magzatom!”
Petőfi Sándor: Fiam születésére
...
A rhinitis allergica gyermek- és kamaszkori sajátosságai
A belégzett allergének kiváltotta allergiás nátha az élet második éve után kezd kialakulni, és a gyermekkoron belül az iskolásoknál a leggyakoribb. A felnőttkoron belül a 20–25. életévekben éri el a maximumot az előfordulása. A sikeres tüneti kezelésnek a releváns allergén kerülésén, a tüneti kezelésen, az ehhez társuló, egyetlen oki kezelésnek számító allergén immunterápián kell alapulnia. Nem lehet ...
Allergiás nátha
Az allergiás betegségek egyik formája, amely elsősorban a felső légutak és az orr nyálkahártyáját érinti. A leggyakoribb allergiás megbetegedés, amely már 3-4 éves kortól kezdődően jelentkezik és a gyermekek, illetve fiatal felnőttek közel egyharmadát érinti. A szezonális allergiás náthát szénanáthaként vagy allergiás rhinitisként is nevezhetjük, és ismert, hogy jelentősen befolyásolja az iskolai ...