1976-ban alakult meg a Magyar Nőorvos Társaság keretein belül a Magyar Gyermeknőgyógyász Szekció, amely ma már Magyar Gyermeknőgyógyász Társaságként működik. Tagjai között szép számmal találhatóak gyermeknőgyógyász szakemberek mellett gyermekgyógyász szakorvosok is, tekintettel arra, hogy számos összefüggés található a két szakma között.
A gyermekeknél is gyakran találkozunk nőgyógyászati panaszokkal. A...

Serdülőkorban a csecsemő- és kisgyermekkorhoz képest eltérő betegségspektrummal és ennek megfelelően eltérő műtéti palettával találkozunk. Míg 6 éves kor alatt gyakori az adenoiditis, az akut gennyes és savós középfülgyulladás, addig serdülőkorra ezek a betegségek ritkábbá válnak. Éppen fordított a helyzet az akut és krónikus tonsillitis, az obstruktív alvási apnoe, az arcidegbénulás vonatkozásában. A ...

 ...

A probiotikumokról már tudjuk, hogy számos ponton képesek befolyásolni a bélrendszer működését. Az egyes probiotikumok hatásmechanizmusa ugyan különböző, és alkalmazásuk más-más kórképekre nézve rendelkezik evidenciákkal, általánosságban elmondható, hogy képesek befolyásolni a bélbarrier permeábilitását, a bélnyálkahártya-sejtek gyulladásos potenciálját, versengenek a patogén mikrobákkal a ...

Évente ötmillió meningitiszes eset fordul elő világszerte. Hazánkban minden tizedik beteg a korszerű kezelés ellenére sem éli túl a fertőzést. A gyakran viharos lefolyású betegségnek sokszor késik a felismerése, így a kezelés megkezdése is. Fontos lenne tehát, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak az agyhártyagyulladásokkal kapcsolatos ismeretek, beleértve a megelőzés lehetőségeit is. A Meningitisz ...

 ...

Az autoinflammáció fogalmának megszületésétől eltelt 25 év alatt hihetetlen fejlődésnek voltunk szemtanúi a reumatológia területén belül, mára szinte azt mondhatjuk, egy új diszciplína született.
Az autoinflammáció a betegségek egy olyan csoportjára utal, amelyet a provokálatlan gyulladás epizódjai jellemeznek, különösen magas autoantitesttiter vagy autoreaktív T-sejtek nélkül, amely megkülönbözteti őket az ...

A szisztémás autoinflammatorikus betegségek (Systemic Autoinflammatory Diseases, SAID) genetikai háttere rendkívül összetett és heterogén. A következő sorokban bemutatjuk a betegségcsoportra jellemző fő öröklésmeneteket, kitérve a ritkább és különlegesebb eshetőségekre (digénes, oligogénes, poligénes öröklődés, mozaicizmus, szomatikus eltérések jelentősége). Röviden ismertetjük a gyakoribb kórképek ...

Az autoinflammatorikus betegségek klinikai spektruma nagyon változatos, sokszor aspecifikus tünetekkel járnak. Jellemző a visszatérő láz, azonban újabban számos, láz nélkül zajló gyulladásos betegséget is leírtak. Autoinflammációra kell gondolni minden esetben, ha perzisztáló vagy visszatérő gyulladásos epizódok zajlanak, amelyeket nem lehet beilleszteni egyéb, jól meghatározható betegség mintázatába. Noha egyre ...

Az autoinflammatorikus kórképek kezelési stratégiája elsősorban a betegség típusától, illetve annak aktivitásától függ. A fellángolások kezelésében szükség lehet NSAID-ra, illetve glükokortikoid alkalmazására, bizonyos formáiban pedig hosszú távú megelőző kezelés alkalmazására, mint amilyen például familiáris mediterrán lázban a kolhicin. A monogénes autoinflammatorikus betegségek hátterében álló ...

Az igen változatos klinikai spektrummal zajló autoinflammatorikus betegségek fellángolását, a gyulladásos epizódok gyakoriságát az infekció nagymértékben befolyásolja. A visszatérő fertőzések a betegség kimenetelét, a terápia sikerét visszavethetik. A védőoltással megelőzhető fertőzések elleni védettség kialakítása a manapság változó epidemiológiai helyzetben kulcsfontosságú. A problémát nehezíti az ...

Noha a csecsemő- és kisdedkori, általában vírusfertőzések kapcsán fellépő ziháló légzést idővel a kis betegek kinőhetik, a későbbi életkorokban jelentkező asztmás tünetek már tartósan megmaradhatnak. Az alapot egy genetikai hajlam jelenti, amelynek talaján különböző provokáló tényezők, többek között allergének hatására kialakul egy krónikus légúti gyulladás, ennek következtében a légutak ...

A régebb óta ismert és alkalmazott bőrtesztek és vérvizsgálatok mellett ma sokkal specifikusabb diagnosztika is rendelkezésünkre áll az allergének kimutatására. Noha ez az ún. komponens alapú diagnosztika az egészségbiztosítás által még nem támogatott, számtalan olyan helyzet van, amikor megéri igénybe venni a pontosabb diagnózis érdekében. Az allergológiai diagnosztika nyújtotta lehetőségekről dr. Réthy Lajos ...

Az ételekhez kacsolódó adverz reakciókat nagyon sokan megtapasztalják, ugyanakkor a valódi táplálékallergiák gyakorisága 2-10%, amelyek kialakulásában genetikai, környezeti és epigenetikai tényezőnek is szerepe van. A gyermekkorban megjelenő ételallergiák nagy része szerencsére elmúlik, de néhány allergén esetében megmarad, és súlyos, akár életveszélyes reakciókat is kiválthat. Az ételallergiák hátterében ...

Hazánkban az allergiaszezon már februárban elindul, majd hónapokon át újabb és újabb pollenek megjelenésével egészen az ősz végéig folytatódik. Felmérések azt mutatják, hogy az allergiás rhinitis előfordulása valószínűleg jóval magasabb, mint ahány gyermekkel orvoshoz fordulnak allergiagyanús panaszokkal. Az egyéb eredetű nátháktól való elkülönítés a szezonalitás, a tünetek jellege és időtartama, valamint ...

Az anafilaxia a szisztémás allergiás reakció legsúlyosabb megjelenési formája. A kiváltó allergének leggyakrabban a gyógyszerek, a rovarcsípés, gyermekkorban az ételallergiák. Egy hazai felmérésben a kivizsgált ételallergiások aránya a 3–18 éves korosztályban 2,5%-nak adódott. Ennek megfelelően kb. 36 ezer ételallergiás gyermek jár iskolába, a magas anafilaxiarizikójú gyermekek száma kb. 14 000–20 000 fő. ...

Előadók: Dr. Póta György, Dr. Onozó Beáta...

A savtúltengés és a refluxbetegség felnőttkorban a leggyakoribb emésztő­rendszeri kórképek közé tartozik. Dr. Müller Katalin Eszterrel, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet gyermek-gasztroenterológusával folytatott beszél­getésünkből azonban kiderül, hogy ezek a panaszok már a gyermekkorban is felléphetnek. Míg a csecsemők regurgitációjának hátterében többnyire csak fiziológiás okokat találunk, és...

A gyermekkori májbetegségek témájában kérdéseinket Dr. Dezsőfi-Gottl Antalnak, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docensének tettük fel. Válaszaiból megtudhattuk, hogy milyen típusú májbetegségek fordulnak elő az egyes gyermekkorosztályokban, és ezek milyen eredetűek lehetnek. Megismerhetjük az örökletes, az anyagcserezavarokra, a fertőzéses és a toxikus okokra visszavezethető májbetegségek ...