A WHO és az FDA definíciói szerint csak azokat a mikroorganizmusokat tekint­hetjük probiotikumnak, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva igazoltan kedvező hatást gyakorolnak a szervezetre. Többek között csökkenthetik az antibiotikumterápiához társuló hasmenést és a gyulladásos bélbetegségek tüneteit. Hatásuk a bélflóra egyensúlyának helyreállításán, a kórokozók elleni küzdelmen és a rövid szénláncú ...

„…én rettenetesen csalódtam a felnőttekben.”

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
 ...

A csecsemők és gyermekek súlygyarapodása az egyik leggyakoribb szülői aggodalom, ugyanakkor a megítélése sokszor nem egyszerű. Hol húzódik a határ az életkori sajátosságok és a beavatkozást igénylő eltérések között? Mikor elég a megfigyelés, és mikor szükséges táplálásterápia vagy kivizsgálás? Dr. Müller Katalinnal, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet gyermek­gasztro­enterológus főorvosával...

A gyermekkori hasfájás gyakori, ugyanakkor életkoronként eltérően értelmezhető panasz, amelynek hátterében kevésbé ártalmas funkcionális eltérések és súlyosabb kórképek egyaránt állhatnak. Külön kihívást jelent a csecsemők és kisgyermekek panaszainak megítélése, akik esetében a tünetek mögött gyakran táplálkozási tényezők, pl. tehéntejfehérje-allergia is felmerülhet. Egy beszélgetésben dr. Cseh ...

A ketogén diétát az utóbbi években egyre gyakrabban alkalmazzák széles körben indikáció nélkül, hosszú távú életmódként, ugyanakkor orvosi alkalmazása jóval szigorúbb keretek között zajlik, mint ahogyan azt sokan gondolják. Kiss Erikával, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának vezető dietetikusával arról beszélgettünk, mit jelent pontosan a ketogén diéta terápiás értelemben, milyen betegségek ...

 A ritka betegségek heterogén, döntően genetikai eredetű kórképek csoportját alkotják, és bár egyenként ritkák, összességükben jelentős egészségügyi terhet jelentenek. Jelenleg több mint 6000-8000 ritka kórképet ismerünk, és a molekuláris diagnosztika fejlődése (pl. exom- és genomszekvenálás) folyamatosan bővíti a felismerhető betegségek körét, valamint korábbi stádiumban teszi lehetővé a diagnózist....

A gerincvelői izomsorvadás (Spinal Muscular Atrophy, SMA) kezelése történelmet írt a korai gyermekhaláltól az akár tünetmentes fejlődésig eltelt több mint egy évszázad alatt, a genetika fejlődésének, a betegségmódosító terápiák kifejlesztésének, a preszimptómás kezelésnek és a multidiszciplináris ellátásnak köszönhetően. A gyógyszerek megváltoztatták a betegség kórlefolyását, amely a már fennálló ...

Az arginázenzim veleszületett deficienciája egy ritka, autoszómális recesszíven öröklődő ureaciklus-zavar, amelyet tartós hiperargininémia, progresszív neurológiai károsodás és jelentős életminőség-romlás jellemez. A betegség klinikai megjelenése eltér a klasszikus ureaciklus-zavarokétól, az arginázhiány nem jár súlyos hiperammonémiával, amely a diagnózis felállításának késéséhez és a terápiás lépések...

A lizoszomális savanyúlipáz-hiány (LAL-D) ritka, autoszomális recesszíven öröklődő lizoszomális tárolási betegség, amely széles klinikai spektrummal rendelkezik az infantilis, gyors lefolyású formától a gyermek- és serdülőkorban jelentkező, lassan progrediáló variánsokig. A kórkép gyakran aluldiagnosztizált, mivel tünetei nem specifikusak, és számos gyakoribb gyermekgyógyászati betegséghez hasonlóak. A korai ...

Az oxaláthomeosztázist az endogén oxaláttermelődés, az étrendi bevitel és a szervezetből történő kiválasztás közötti egyensúly tartja fenn. A hyperoxaluria – az oxalátanyagcsere-végtermék vizelettel történő fokozott kiválasztása – hozzájárulhat a vesekőképződéshez és más egészségügyi problémákhoz. Primer hyperoxaluriában a glioxilátmetabolizmus zavara miatt endogén oxalát-túltermelődés áll fenn. ...

A vesekövesség kialakulásakor a vizelet az adott összetevőre (gyermekkorban leggyakrabban kalcium-oxalát) túltelítetté válik. Ha az anyagcsere-betegség révén túlzott oxalátképződés jön létre, akkor a kalcium-oxalát-túltelítettség nemcsak a húgyutakban, a vesékben, hanem egyéb szövetekben is kialakulhat. Primer hyperoxaluria (PH) gyanúja esetén fontos a klinikai gyanújelek ismerete, amelyet azután laboratóriumi és...

Az otitis media a csecsemő- és a kisdedkor egyik leggyakoribb betegsége. Két alapvető formáját ismerjük: a vírusok vagy a baktériumok által okozott akut otitis mediát (AOM), illetve a fülkürt diszfunkciójára visszavezethető, szerózus otitis mediát (SOM). Előbbi tünetei: fülfájás, láz, halláscsökkenés, esetenként savós vagy gennyes fülfolyás. A SOM szinte egyedüli tünete a kis-közepes fokú, vezetéses ...

Európában azokat a betegségeket tekintjük ritka betegségeknek, amelyek 10 000 személyből 5-nél kevesebbet érintenek, és súlyosan rontják az életminőséget. Számuk közel 8000, és folyamatosan emelkedik a diagnosztika fejlődésével. Becslések szerint az Európai Unióban 30 millió, hazánkban 700 000 főre tehető a ritka betegséggel élők száma, tehát összességében sok egyént érintenek. Aluldiagnosztizáltságuk oka a...

A Gyermekorvos Továbbképzés 2025-ös Arany Hintaló díját a lap főszerkesztője, Dr. Arató András professzor nyújtotta át Dr. Katona Gábor gyermek fül-orr-gégész professzornak, méltatva a díjazott nemzetközileg is elismert szakmai munkásságát és azt a publikációs tevékenységet, amellyel évek óta hozzájárul a folyóirat szakmai színvonalához....

A láz önmagában nem ellenség, hanem a szervezet természetes védekező reakciója, míg a fájdalom mindig aktív kezelést igényel. De mégis, milyen szerepet tölt be a láz és a fájdalom a szervezetben? Mikor és mivel csillapítsuk a lázat és a fájdalmat? Mikor elegendő a tüneti terápia, és mikor van szükség antibiotikus kezelésre? Hol a helyük NSAID-szereknek az átmeneti terápiában, és ezek közül melyiket válasszuk,...

A megfelelő hallás kulcsfontosságú a beszédfejlődéshez. A kötelező hallásszűrés korai felismerést biztosít, így megelőzhetők a visszafordíthatatlan állapotok.
A szülő, a védőnő, a háziorvos és a fül-orr-gégész együttműködése elengedhetetlen a pontos diagnózishoz és a megfelelő kezeléshez.
 ...

A gyermekgasztroenterológia jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, ezért a blokk közleményeinek mindegyike olyan témákkal foglalkozik, amelyekben több, gyakorlati szempontból is fontos előrelépés történt. ...

A gyermekkori felső tápcsatornai betegségek differenciáldiagnosztikája komplex feladat, mivel a tünetek – mint a hasi fájdalom, a hányás, a reflux, a dysphagia vagy a hematemesis – gyakran nem specifikusak, és funkcionális, valamint organikus eltérések egyaránt állhatnak a háttérben. A leggyakoribb kórképek közé tartoznak a gastrooesophagealis reflux betegség, a Helicobacter pylori okozta gastritis, a peptikus ...

A kapszulás endoszkópia (capsule Endoscopy, CE) alkalmazása több mint 2 évtizedes múltra tekint vissza. Az eljárás során egy vezeték nélküli videókamerát tartalmazó kapszulát nyel le a beteg, amely végighalad a bélrendszeren, miközben több ezer fotót készít. A vékonybél kapszulás endoszkópiájának leggyakoribb javallata gyermekkorban a gyanított vagy ismert Crohn-betegség és az ismeretlen eredetű bélrendszeri ...