2010. november 11-én a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság konszenzus-megbeszélést hívott össze azzal a kérdéssel kapcsolatban, mikor és hogyan vezessék be a glutént a csecsemők étrendjébe.
A kérdésfelvetés aktualitása az, hogy számos ország a WHO 2001-es ajánlását követve a kizárólagos szoptatást a csecsemő betöltött 6 hónapos koráig (=180 napig) javasolja, míg az ESPGHAN és ajánlását követve egyre ...

A gasztroenterológiában egyre több funkcionális kórképet definiáltak kizárólag tünetegyüttes alapján, amelyeket az első konszenzus konferencia helye alapján Róma kritériumoknak neveztek el. A Róma II. kritériumok már osztályozták a gyermekkori funkcionális gasztroenterológiai betegségeket is, s a közelmúltban történt meg azok további pontosítása (Róma III. kritériumok). A gasztrointesztinális rendellenesség ...

Az 1000 g alatti súllyal született koraszülöttekben a hyperglykaemia előfordulási gyakorisága definíciótól függően 20-86%. Hyperglykaemiás koraszülöttekben az inzulinszintézis zavara mellett relatív inzulinrezisztencia is megfigyelhető. A kórkép összefüggést mutat a magasabb halálozási aránnyal, gyakoribb az agyvérzés, a szepszis, nagyobb számban fordul elő ROP és NEC. Mindezek alapján a tartós hyperglykaemia ...

Kritikus állapotú beteg csak akkor számíthat eredményes kezelésre, ha a betegellátó rendszer minden egyes láncszemében (helyszín, szállítás, kórház) szakszerű ellátást kap. Az ehhez szükséges sürgősségi ellátórendszer kialakítása az Egyesült Államokban kezdődött és innen terjedt el a világban. Mivel a gyermekkori kórképek jellegükben lényegesen eltérnek a felnőttekétől, speciális felkészültséget, ...

Magyarországon az elmúlt ötven év alatt látványos és egyértelmű, talán ritkán elismert sikert lehetett elérni védőoltásokkal az idegrendszert érintő fertőzések epidemiológiájának befolyásolásában. A ma fiatal orvosainak már tankönyvből megtanulandó, de soha nem látott ismeret a legtöbb, éppen a védő­oltásoknak köszönhetően extrém ritkasággá váló idegrendszeri fertőzés. Sajnálatos módon a meningitis...

A mai tudásunk szerint a kardiovaszkuláris betegségek és szövődmények – amelyek hazánkban a vezető halálokot képezik – kialakulásának hátterében döntő többségben az atherosclerosis folyamata húzódik.
Az atherosclerosis igen hosszú tünetmentes, „lappangási” időszak után manifesztálódik. A kóros folyamat legelső, bevezető jeleként megjelenő endothel-diszfunkcióban irodalmi adatok szerint nő az ...

A IX. Nemzetközi Gyermektüdőgyógyászati Kongresszust 2010. június 19–21. között tartották Bécsben. A kongresszus valóban nemzetközi volt, a világ minden tájáról származó gyermekpulmonológusok voltak jelen. A program jól alkalmazkodott a széles nemzetközi részvételhez, gyermektüdőgyógyászat minden területét átfogta, szó volt általános, mindenki érdeklődésére számot tartó és specifikus témákról is. A ...

Az elmúlt években az atópiás dermatitis prevalenciája kifejezetten emelkedett az ún. „jóléti” államokban, ami arra utal, hogy a fejlett országokban kialakult életvitel és életmód hatással van a bőrtünetek  megjelenésére. A szerzők kérdőív segítségével meghatározták a betegség prevalenciáját iskolás gyermekek körében. A Baranya megyei házi gyermekorvosok részvételével komplex felmérést végeztek a ...

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy érett újszülötteknél az aktivált T-sejtek citokintermelése alacsonyabb a felnőttekéhez képest. A lymphocytákon a Kv1.3- és IKCa1-káliumcsatornák működése nagymértékben befolyásolja a lymphocyta-aktivációt és ezen keresztül a lymphocyták citokintermelését is. Vizsgálatunk célja e csatornák működésének és expressziójának tanulmányozása volt ...

Célkitűzés: A funkcionális és az anatómiai eltérések együttes kimutatása recidiváló húgyúti gyulladások kapcsán.
Betegek és módszer: 17 éves vizsgálati időszak alatt 810 gyermeknek volt típusos pyelonephritise, és 448-nak visszatérő volt a gyulladása, akiknél az infekció lezajlása után videourodinamikát végeztünk.
184 gyermek volt egyéves életkor alatt (I. csoport), 172 egy- és hatéves (II. csoport), 92 ...

Sulyok Endre professzor szakmai működésének jeles évfordulója alkalmából az idegsebész szerző bemutatja, hogy az ünnepelt gyermeknephrológus alapvetően hozzájárult a pécsi agyödéma-kutatásokhoz az elmúlt 15 évben. A dolgozatban felsorolt, közösen elért eredmények hazánkban is bizonyítják az interdisciplináris összeállítású munkacsoportok létjogosultságát! A szerző és munkatársai tisztelettel köszöntik ...

A láz az egyik leggyakoribb tünet, amellyel a gyakorló gyermekgyógyász találkozik. A lázszindrómákra szisztémás gyulladással kísért krízisszerű epizódok és tünetmentes időszakok váltakozása jellemző. Bár a lázszindrómák genetikailag meghatározott kórképek, nem ritka, hogy az első tünet csak serdülő- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik. A láz nem obligát tünet, a szisztémás gyulladásos folyamat ...

A felső légúti fertőzések az orr és orrmelléküregek, a garatképletek, a gége, a trachea és a főhörgők nyálkahártyájának és mélyebb szöveteinek gyulladását, ödémáját, fokozott nyáktermelését, csillószőr diszfunkciót okoznak. Az ide tartozó leggyakoribb kórképek az otitis media, a tonsillo-pharyngitis, a nasopharyngitis, a rhinosinusitis, az epiglottitis, a laryngo-tracheobronchitis (1).
Gyermekkorban a ...

A gyermekkori pneumónia kóroktana szempontjából az életkor meghatározó jelentőségű. Fiatal csecsemő láztalanul zajló alsó légúti fertőzését döntően makrolid érzékeny ún. atípusos baktériumok okozzák. Kisdedkorban a leggyakoribb kórokozók a légúti vírusok: a ziháló kisded alveolaris konszolidációt nélkülöző fertőzése általában nem igényel antibiotikum-kezelést. Ötévesnél idősebb gyermek ...

Az új H1N1 típusú pandémiás influenza volt hazánkban az utóbbi időszak legsúlyosabb és nagy tömegeket érintő járványos betegsége. Saját adataink is azt sugallják, hogy a prevenció, amelynek módja a széles körű immunizáció, valamint a betegség korai felismerése és az időben elkezdett antivirális kezelés csökkentheti a tünetek súlyosságát, és a szövődmények gyakoriságát, valamint javíthatja a ...

Gyermekkorban az orvosi vizitek egyik leggyakoribb oka a gasztroenteritiszes tünetek jelentkezése. Az infektív gasztroenteritiszek jelentős részében vírusok szerepelnek kóroki tényezőként. A diagnózis az alapos anamnézis és fizikális vizsgálat alapján rendszerint felállítható. A terápia alapelve a megfelelő rehidráció. A megelőzés során a higiénés alapelvek betartása hangsúlyozandó, illetve specifikus prevencióra ...

A húgyúti fertőzés gyermekkorban gyakori megbetegedés, csecsemőkorban és serdülőkorban tetőző incidenciával. Fiatal gyermekekben a tünetek jellemzően aspecifikusak, sokszor a láz az egyedüli tünet. A gyors szűrőmódszerek kombinációja alkalmas a gyanú megalapozásához, azonban a diagnózishoz elengedhetetlen a pozitív vizelettenyésztési eredmény. Az életkor, a kórkép súlyossága és a helyi rezisztenciaviszonyok ...

Vajon mit hoz a 2010–2011. évi influenzaszezon? A pandémiával kapcsolatos jóslatok nem váltak valóra; a járvány mérete nem érte el az előre jelzett milliós nagyságrendű megbetegedést, a betegségek súlyossága a kezdeti riasztó esetek után alábbhagyott. A járvány déli féltekén zajló második hulláma mérsékelt intenzitással folytatódott, menete még tovább szelídült. 2009–2010-ben a halálozás és kórházi ...

Az antibiotikumok nemcsak a kórokozó baktériumokra, hanem a velünk együtt élő jótékony baktériumokra is hatással vannak: alkalmazásuk során gyengül az intesztinális baktériumflóra is, ami a betegség utáni lábadozás elhúzódásához vezet. A bélflóra károsodásának legsúlyosabb tünete az antibiotikum-kezelés mellett kialakuló hasmenés (antibiotic-associated diarrhoea – AAD). A kórképnek nagy jelentősége van, ...