Sulyok Endre professzor szakmai működésének jeles évfordulója alkalmából az idegsebész szerző bemutatja, hogy az ünnepelt gyermeknephrológus alapvetően hozzájárult a pécsi agyödéma-kutatásokhoz az elmúlt 15 évben. A dolgozatban felsorolt, közösen elért eredmények hazánkban is bizonyítják az interdisciplináris összeállítású munkacsoportok létjogosultságát! A szerző és munkatársai tisztelettel köszöntik ...

A láz az egyik leggyakoribb tünet, amellyel a gyakorló gyermekgyógyász találkozik. A lázszindrómákra szisztémás gyulladással kísért krízisszerű epizódok és tünetmentes időszakok váltakozása jellemző. Bár a lázszindrómák genetikailag meghatározott kórképek, nem ritka, hogy az első tünet csak serdülő- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik. A láz nem obligát tünet, a szisztémás gyulladásos folyamat ...

A felső légúti fertőzések az orr és orrmelléküregek, a garatképletek, a gége, a trachea és a főhörgők nyálkahártyájának és mélyebb szöveteinek gyulladását, ödémáját, fokozott nyáktermelését, csillószőr diszfunkciót okoznak. Az ide tartozó leggyakoribb kórképek az otitis media, a tonsillo-pharyngitis, a nasopharyngitis, a rhinosinusitis, az epiglottitis, a laryngo-tracheobronchitis (1).
Gyermekkorban a ...

A gyermekkori pneumónia kóroktana szempontjából az életkor meghatározó jelentőségű. Fiatal csecsemő láztalanul zajló alsó légúti fertőzését döntően makrolid érzékeny ún. atípusos baktériumok okozzák. Kisdedkorban a leggyakoribb kórokozók a légúti vírusok: a ziháló kisded alveolaris konszolidációt nélkülöző fertőzése általában nem igényel antibiotikum-kezelést. Ötévesnél idősebb gyermek ...

Az új H1N1 típusú pandémiás influenza volt hazánkban az utóbbi időszak legsúlyosabb és nagy tömegeket érintő járványos betegsége. Saját adataink is azt sugallják, hogy a prevenció, amelynek módja a széles körű immunizáció, valamint a betegség korai felismerése és az időben elkezdett antivirális kezelés csökkentheti a tünetek súlyosságát, és a szövődmények gyakoriságát, valamint javíthatja a ...

Gyermekkorban az orvosi vizitek egyik leggyakoribb oka a gasztroenteritiszes tünetek jelentkezése. Az infektív gasztroenteritiszek jelentős részében vírusok szerepelnek kóroki tényezőként. A diagnózis az alapos anamnézis és fizikális vizsgálat alapján rendszerint felállítható. A terápia alapelve a megfelelő rehidráció. A megelőzés során a higiénés alapelvek betartása hangsúlyozandó, illetve specifikus prevencióra ...

A húgyúti fertőzés gyermekkorban gyakori megbetegedés, csecsemőkorban és serdülőkorban tetőző incidenciával. Fiatal gyermekekben a tünetek jellemzően aspecifikusak, sokszor a láz az egyedüli tünet. A gyors szűrőmódszerek kombinációja alkalmas a gyanú megalapozásához, azonban a diagnózishoz elengedhetetlen a pozitív vizelettenyésztési eredmény. Az életkor, a kórkép súlyossága és a helyi rezisztenciaviszonyok ...

Vajon mit hoz a 2010–2011. évi influenzaszezon? A pandémiával kapcsolatos jóslatok nem váltak valóra; a járvány mérete nem érte el az előre jelzett milliós nagyságrendű megbetegedést, a betegségek súlyossága a kezdeti riasztó esetek után alábbhagyott. A járvány déli féltekén zajló második hulláma mérsékelt intenzitással folytatódott, menete még tovább szelídült. 2009–2010-ben a halálozás és kórházi ...

Az antibiotikumok nemcsak a kórokozó baktériumokra, hanem a velünk együtt élő jótékony baktériumokra is hatással vannak: alkalmazásuk során gyengül az intesztinális baktériumflóra is, ami a betegség utáni lábadozás elhúzódásához vezet. A bélflóra károsodásának legsúlyosabb tünete az antibiotikum-kezelés mellett kialakuló hasmenés (antibiotic-associated diarrhoea – AAD). A kórképnek nagy jelentősége van, ...

A hörgőasztma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban, magyarországi prevalenciája 3-6%. Létrejöttében számos tényező játszik szerepet, genetikai háttér, környezeti faktorok, táplálkozás, fizikai aktivitás, meteorológiai körülmények, pszichés állapot, vírusfertőzések. A fizikai terhelés nehézlégzést okozó hatása évszázadok óta ismert, első leírója a Krisztus utáni első században Aretaeus volt. A ...

A csecsemők számára a legjobb táplálék az anyatej. A statisztikai adatok mégis azt mutatják, hogy a 4 hónapos csecsemőknek mindössze 35%-a részesül világszerte kizárólagos anyatejes táplálásban. A tápszerek e miatt igen jelentős szerepet töltenek be a csecsemőtáplálásban. Az utóbbi időben a kereskedelemben az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban tapasztalt negatív példák a csecsemőtápszerek minőségbiztosítási...

A nyomelemek több tucat enzim működéséhez nélkülözhetetlenek, így fontos szerepet játszanak az emberi szervezet hormonjaiban is. Közülük legismertebb talán a jód. A biológiailag legaktívabb pajzsmirigyhormonunk a trijód-tironin 3, míg a tiroxin 4 jód atomot tartalmaz. A tirozin aminosav jódozásának alapfeltétele a jód atomok oxidációja, amihez a rendkívül mérgező hidrogén-peroxidra van szükség. Ezt viszont (egy ...

A törzsfejlődés legősibb szintjén már megjelent az élő szervezet primitív védelmi rendszere. Az egysejtű növények sejtfala, majd az állati sejtek felszínén elhelyezkedő lipoprotein filmből felépülő sejtmembrán volt az első védelmi vonal az exogén ágensek behatolási útjában. Amennyiben ezek mégis az organizmus cytoplasmájába jutottak, emésztőenzimeket tároló vakuolumok, lysosomák áldozatául estek....

Célkitűzés: A herediter angioödémás gyermekek megelőző kezelésére alkalmazott terápiák összehasonlítása. Betegek és módszerek: Vizsgálatunk a diagnózistól a betegek 18 éves koráig tartó időszakot ölelte fel, és 49 beteg klinikai, valamint laboratóriumi paramétereit elemeztük. Eredmények: A diagnózis után 9 beteg esetében vezettünk be antifibrinolitikumokkal hosszú távú profilaxist, és 10 beteg kapott ...

Az asthma bronchiale a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség, a túlsúly pedig korunk népbetegsége, amely komplex egészségügyi problémákat okoz.
Vizsgálatunkban választ kívántunk kapni arra, hogy van-e összefüggés a túlsúly és az asthma bronchiale súlyossága, kezelhetősége között.
Módszerünk egy anonim kérdőív kitöltése volt, amelyben a debreceni városi szakrendeléseken megjelent asthma bronchiale miatt ...

Gyermekeknél a halálos kimenetelű balesetek között az égési sérülés a harmadik helyen áll. Az összes balesetek között az égést követően leghosszabb a kórházi ápolási idő (átlagosan 7,8 nap). Magyarországon minden évben megközelítőleg 3000 égett beteg kerül kórházi felvételre. Az égési sérülés az esetek zömében alkalmas ambuláns kezelésre. A sérülés fokának az osztályozása, súlyosságának ...

A cikk az égéssérült gyermekek helyszíni ellátásának módját foglalja össze, általánosan használható protokoll ismertetésével, majd külön részletezi egy speciális terület, a magasfeszültségű áramütést szenvedett gyermekek kezelését....

Az elektromos égési sérülések gyermekkorban ritkák, a kiterjedt szövetkárosodás miatt azonban azonnali szakellátást igényelnek. 2010 tavaszán három magasfeszültség okozta áramütött, politraumás gyermeket kezeltünk. Eseteink bemutatásán keresztül az elektromos égési sérüléseket áttekintve az ellátás menetét és a várható szövődményeket ismertetjük....

Bőrhiány a gyermekkorban is számos ok miatt keletkezhet, amelynek leggyakoribb és egyben legsúlyosabb oka a gyermekkori égési sérülés. A bőrhiány pótlására több módszer áll rendelkezésre. Általában saját anyaggal lehet pótolni a defektust, de nagy kiterjedésű, illetve speciális elhelyezkedésű vagy teljes vastagságú hiány esetén felmerül idegen anyaggal való pótlás igénye. A modern bőrpótló anyagok ...