Az utóbbi években több közlemény foglalkozott az allergiás betegségek alternatív kezelésével, a diagnosztikus módszerekkel azonban légyegesen kevesebb. Az orvostudomány allergia diagnózisára ajánlott módszerei validáltak, klinikailag bizonyítottak. Az alternatív gyógyászat módszereinek nincs tudományos bázisa. A közlemény célja az alternatív módszerek ismertetése és értékelése. Az értékelhető közlemények ...

Az allergiáról alkotott képünk változóban van. Egy dolog biztosan drámaian változik, mégpedig a prevalencia. Az ekcéma, a szénanátha, asztma, a bizonyos ételekkel, gyógyszerekkel és más anyagokkal szembeni életet veszélyeztető allergiák alarmírozóan gyakorivá váltak: a World Allergy Organization White Book on Allergy 2011–2012 30-40%-osra becsüli az egy vagy több allergiás megbetegedés tüneteit mutató populáció ...

Az allergiás betegségek prevalenciája magas, a GALEN (Global Allergy and Asthma European Network) adatai szerint gyermekkorban eléri a 39%-ot, felnőtteknél 9,5-40% körüli.
Az atópiás betegségek emelkedésének az oka a levegőszennyezettség növekedése, aggresszív allergének megjelenése, belső környezetünk megváltozása, új, többféle, különböző allergén folyamatos hatása, fokozott stresszhelyzetek. Az atópiás ...

Az asthma bronchiale a gyermekek leggyakoribb krónikus betegsége, amely hazánkban ezen korosztály 4-8%-át érinti. A kórkép kialakulása genetikai és környezeti tényezők együttes hatásainak eredménye. A betegség tünetei a gyermekkor vége körül jelentősen javulnak, de később – általában kevésbé súlyos formában – visszatérnek. A kezelést a kiváltó tényezők eliminálásával vagy csökkentésével lehet ...

Az allergiás bőrbetegségek száma egyértelműen növekszik a gyermekpopulációban, amelynek hátterében a nem hipoallergén termékek használata, az urbanizációs hatások világszerte emelkedő mértéke kiemelkedő szerepet játszik. A másik kiemelkedően fontos új és érdekes megközelítés az allergiás bőrbetegségek szempontjából a D-vitamin immunpatogenezisben játszott szerepe allergiás bőrbetegségek esetében. Az ...

A bélnyálkahártya és a béllumenben található baktériumok és nutriensek között szoros kapcsolat, ún. crosstalk figyelhető meg. A mikroflóra befolyásolja a mucosalis immunrendszer működését. A bifidus és lactobacillus flóra dominanciája elősegíti az orális tolerancia kialakulását és az allergiás kórképek megelőzését. A bélflóra kedvező összetételének biztosításában nagy jelentősége van az anyatej ...

Sokan nem tudják, hogy a téli hónapok az egzotikus utazások szezonja. Az utazási medicinával foglalkozó orvosok ilyenkor sok érdekes és különleges programmal találkoznak. Ezek közé sorolhatók, az egyre gyakoribb, családos vagy iskolák által szervezett önkéntes munkák. Gyakori célállomások a természeti katasztrófák által sújtott vagy a szegénység miatt segítségre szoruló országok. A közelmúltban, Szenegálba ...

Az étkezési zavarok (ÉZ) pontosabb megismerése érdekében a korai fejlődési, pszichoszociális tényezők, temperamentumbeli jellemzők és az érzelmi szabályozás hatását vizsgáltuk major depresszióval komorbid ÉZ-vel diagnosztizált serdülőleányokban. A komorbid csoportot tiszta major depressziós és közösségi kontrollgyermekekhez viszonyítottuk. Eredményeink arra utalnak, hogy a komorbid gyerekek korai alvási ritmus, ...

Gyermekkorban gyakori a megfázás, nátha, köhögés, a hurutos megbetegedések előfordulása. A nyálkahártya sejtjeinek fokozott váladéktermelése kellemetlen tünetekkel jár, amelynek enyhítése a mindennapi terápiás gyakorlat része. A téma kapcsán dr. Mezei Györgyit, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikáján dolgozó főorvos asszonyt kérdeztük....

A sokk, mint akut keringési elégtelenség, számos kiváltó ok következménye lehet. Adekvát sokktalanítás nélkül – az etiológiától függetlenül – törvényszerűen progrediál szöveti hipoxiába, majd celluláris energiacsőd miatt irreverzibilis sejthalálba. A sokk oka végső soron az inadekvát szisztémás oxigén- és tápanyagkínálat.
Ezért a diagnózis felállításához és a terápiás végpontok ...

A csecsemőkori táplálkozási zavarok megítélésében szemléletváltozás tanúi vagyunk, elsősorban azért, mert következményeik miatt sokszor a felnőttkorra is kiható népegészségügyi jelentőségük van. A hat hónapos korig történő kizárólagos anyatejes táplálás mellett döntő jelentőségű a későbbi adverz reakciók kialakulásának megelőzése céljából a táplálék-antigének megfelelő időben és kellő ...

A biológiai (biológiai választ módosító) terápiák célzottan, oki terápiaként változtatják meg az immunrendszer működését – annak serkentése, vagy gátlása révén – gyulladás, daganat, infekció idején. Áttekintést adunk az antitest-terápiák kifejlesztésének történetéről, biotechnológiai előállításukról, a nevezéktanról és hatásmechanizmusukról. A biologikumok gátolják a Th-sejtek aktiválódását ...

2012 februárjában bánat és öröm is érintette a neonatológiával foglalkozó hazai gyermekgyógyászokat. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a csecsemőhalálozás Ma­gyarországon először csökkent 5‰ alá; szomorúan értesültünk azonban arról, hogy 2012. február 13-án örökre távozott körünkből kollégánk, Dr. Mártha Imre, a hazai „klasszikus” neonatológia egyik kiemelkedő, bár a mai fiatalok által már ...

Gyermekkorban a fertőzések 85%-át vírusok okozzák. A légúti megbetegedésekben a patogének közül klinikai jelentősége a Respiratory syncytial vírusnak (RSV), adeno-, humán metapneumo-, parainfluenza, influenza, coronavírusnak és számos újonnan felfedezettnek van. Akut betegségek kiváltásában, illetve krónikus betegség akut exacerbációjában töltenek be fontos szerepet. A Lancet-ben 2010-ben megjelent felmérés a 2005-...

A dolgozat áttekinti a folyadékterek perinatális átrendeződésének hagyományos elméletét, különös tekintettel a korai posztnatális életben bekövetkező fiziológiás dehidrációra. Ez utóbbi az extracelluláris folyadéktér (ECF) izotóniás kontrakciója, az újszülött sikeres adaptációjának feltétele. Elméleti szempontból jelentős, hogy az ECF csökkenése döntően az intersticiumot terheli, a keringő plazma ...

A fejlett országokban a gyermekkori morbiditás és mortalitás meghatározó tényezői a fertőzések; a teljes gyermekkori halálozás 13,6-20%-áért az infekciók, és ezeken belül is elsősorban a súlyos bakteriális infekciók (a továbbiakban SBI) tehetők felelőssé. A súlyos bakteriális fertőzések közé sorolják általában a szepszist, a meningitist, a pneumoniát, a pyelonephritist, a bakteriális gastroenteritist, az ...

A bakteriális meningitis azonnali diagnózist és kezelést igénylő, életveszélyes kórkép, amelynek gyors felismerése és elkülönítése a legtöbbször vírusok által okozott aszeptikus meningitistől és más neurológiai kórképektől, döntő fontosságú. A kórokozó korai azonosítása célzott kezelést tesz lehetővé, amely a kimenetel szempontjából jelentős. A pontos és gyors etiológiai diagnózist napjainkban a ...

A köhögés a természetes légző­rend­sze­ri védekezés legfontosabb és leg­­általánosabb reflexmechaniz­mu­­sa. Nem tekintendő kórosnak, ha a fiziológiás körülmények között felgyülemlő váladék kiürítését segíti vagy környezetszennyeződés hatására mintegy jelzésként szolgál. Csillapítása csak indirekt módon javasolt, ha lehet, elsősorban a köhögést előidéző okok megszüntetésével. Fontos ...

Az ősztől tavaszig tartó hurutos szezonban igen fontos ismételten felhívni a figyelmet az influenza és a polysacharid tokkal rendelkező baktériumok (meningococcusok, pneumococcusok, haemophylusok) okozta fertőzések közötti szinergizmus jól ismert jelenségére. E szinergizmus lényege az, hogy az influenzavírusok neuraminidáz enzimei segítik a tokos baktériumokat a légúti epithel sejtekbe, majd a véráramba jutni. Ez a ...