Térben, időben nagy utat teszünk meg, amikor Esztergomtól Nyíregyházán és Kassán át Budapestre érkezünk úgy, hogy közben 1224-től indulva 1824-en és 1844-en át eljutunk 1900-ig – bepillantva egy szentté avatott Árpád-házi királylány, egy festőművész, egy író és „Budapest vőlegénye” gyermekkorába… ...

 A gyermekkori magas vérnyomás gyakorisága egyre növekszik az utóbbi évtizedekben, és köztük már túlsúlyba kerültek a primer eredetű hipertóniák, amelyeket elsősorban az obesitas gyakoriságának a növekedése magyaráz. Az elhízás különösen gyakori a serdülőkorban. Mikes Bálint doktor és Reusz György professzor cikke részletes összefoglalást ad a hipertónia diagnosztikájáról és kezeléséről. A ...

Az ortopédiai betegségek kialakulása és súlyosabbá válása szempontjából a pubertás nagyobb kockázatú időszakot jelent. Egyes esetekben a gyors növekedés közvetetten befolyásolja egy már korábban is jelen lévő, de még nem diagnosztizált deformitás fokozódását, más vázrendszeri betegségek pedig közvetlenül a fejlődő csontok növekedési zónáit érintik, amelyben szerepet játszhat a hormonális rendszer ...

A gyermekbőrgyógyászat a dermatológia immáron különálló ágazatává fejlődött. Újszülöttkortól a felnőttkor eléréséig a bőrgyógyászati betegségek igen széles és színes spektrumával találkozhatunk, de szinte valamennyi életkori csoportnak megvannak a jellegzetes, gyakori, sajátos klinikai megjelenési formákat mutató kórképei. Közleményünkben néhány, a mindennapi bőrgyógyászati praxisban releváns, a ...

1976-ban alakult meg a Magyar Nőorvos Társaság keretein belül a Magyar Gyermeknőgyógyász Szekció, amely ma már Magyar Gyermeknőgyógyász Társaságként működik. Tagjai között szép számmal találhatóak gyermeknőgyógyász szakemberek mellett gyermekgyógyász szakorvosok is, tekintettel arra, hogy számos összefüggés található a két szakma között.
A gyermekeknél is gyakran találkozunk nőgyógyászati panaszokkal. A...

Serdülőkorban a csecsemő- és kisgyermekkorhoz képest eltérő betegségspektrummal és ennek megfelelően eltérő műtéti palettával találkozunk. Míg 6 éves kor alatt gyakori az adenoiditis, az akut gennyes és savós középfülgyulladás, addig serdülőkorra ezek a betegségek ritkábbá válnak. Éppen fordított a helyzet az akut és krónikus tonsillitis, az obstruktív alvási apnoe, az arcidegbénulás vonatkozásában. A ...

 ...

A probiotikumokról már tudjuk, hogy számos ponton képesek befolyásolni a bélrendszer működését. Az egyes probiotikumok hatásmechanizmusa ugyan különböző, és alkalmazásuk más-más kórképekre nézve rendelkezik evidenciákkal, általánosságban elmondható, hogy képesek befolyásolni a bélbarrier permeábilitását, a bélnyálkahártya-sejtek gyulladásos potenciálját, versengenek a patogén mikrobákkal a ...

Évente ötmillió meningitiszes eset fordul elő világszerte. Hazánkban minden tizedik beteg a korszerű kezelés ellenére sem éli túl a fertőzést. A gyakran viharos lefolyású betegségnek sokszor késik a felismerése, így a kezelés megkezdése is. Fontos lenne tehát, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak az agyhártyagyulladásokkal kapcsolatos ismeretek, beleértve a megelőzés lehetőségeit is. A Meningitisz ...

 ...

Az autoinflammáció fogalmának megszületésétől eltelt 25 év alatt hihetetlen fejlődésnek voltunk szemtanúi a reumatológia területén belül, mára szinte azt mondhatjuk, egy új diszciplína született.
Az autoinflammáció a betegségek egy olyan csoportjára utal, amelyet a provokálatlan gyulladás epizódjai jellemeznek, különösen magas autoantitesttiter vagy autoreaktív T-sejtek nélkül, amely megkülönbözteti őket az ...

A szisztémás autoinflammatorikus betegségek (Systemic Autoinflammatory Diseases, SAID) genetikai háttere rendkívül összetett és heterogén. A következő sorokban bemutatjuk a betegségcsoportra jellemző fő öröklésmeneteket, kitérve a ritkább és különlegesebb eshetőségekre (digénes, oligogénes, poligénes öröklődés, mozaicizmus, szomatikus eltérések jelentősége). Röviden ismertetjük a gyakoribb kórképek ...

Az autoinflammatorikus betegségek klinikai spektruma nagyon változatos, sokszor aspecifikus tünetekkel járnak. Jellemző a visszatérő láz, azonban újabban számos, láz nélkül zajló gyulladásos betegséget is leírtak. Autoinflammációra kell gondolni minden esetben, ha perzisztáló vagy visszatérő gyulladásos epizódok zajlanak, amelyeket nem lehet beilleszteni egyéb, jól meghatározható betegség mintázatába. Noha egyre ...

Az autoinflammatorikus kórképek kezelési stratégiája elsősorban a betegség típusától, illetve annak aktivitásától függ. A fellángolások kezelésében szükség lehet NSAID-ra, illetve glükokortikoid alkalmazására, bizonyos formáiban pedig hosszú távú megelőző kezelés alkalmazására, mint amilyen például familiáris mediterrán lázban a kolhicin. A monogénes autoinflammatorikus betegségek hátterében álló ...

Az igen változatos klinikai spektrummal zajló autoinflammatorikus betegségek fellángolását, a gyulladásos epizódok gyakoriságát az infekció nagymértékben befolyásolja. A visszatérő fertőzések a betegség kimenetelét, a terápia sikerét visszavethetik. A védőoltással megelőzhető fertőzések elleni védettség kialakítása a manapság változó epidemiológiai helyzetben kulcsfontosságú. A problémát nehezíti az ...

Noha a csecsemő- és kisdedkori, általában vírusfertőzések kapcsán fellépő ziháló légzést idővel a kis betegek kinőhetik, a későbbi életkorokban jelentkező asztmás tünetek már tartósan megmaradhatnak. Az alapot egy genetikai hajlam jelenti, amelynek talaján különböző provokáló tényezők, többek között allergének hatására kialakul egy krónikus légúti gyulladás, ennek következtében a légutak ...

A régebb óta ismert és alkalmazott bőrtesztek és vérvizsgálatok mellett ma sokkal specifikusabb diagnosztika is rendelkezésünkre áll az allergének kimutatására. Noha ez az ún. komponens alapú diagnosztika az egészségbiztosítás által még nem támogatott, számtalan olyan helyzet van, amikor megéri igénybe venni a pontosabb diagnózis érdekében. Az allergológiai diagnosztika nyújtotta lehetőségekről dr. Réthy Lajos ...

Az ételekhez kacsolódó adverz reakciókat nagyon sokan megtapasztalják, ugyanakkor a valódi táplálékallergiák gyakorisága 2-10%, amelyek kialakulásában genetikai, környezeti és epigenetikai tényezőnek is szerepe van. A gyermekkorban megjelenő ételallergiák nagy része szerencsére elmúlik, de néhány allergén esetében megmarad, és súlyos, akár életveszélyes reakciókat is kiválthat. Az ételallergiák hátterében ...

Hazánkban az allergiaszezon már februárban elindul, majd hónapokon át újabb és újabb pollenek megjelenésével egészen az ősz végéig folytatódik. Felmérések azt mutatják, hogy az allergiás rhinitis előfordulása valószínűleg jóval magasabb, mint ahány gyermekkel orvoshoz fordulnak allergiagyanús panaszokkal. Az egyéb eredetű nátháktól való elkülönítés a szezonalitás, a tünetek jellege és időtartama, valamint ...