A gyermekkori látásfejlődés zavara sok esetben tünetmentes maradhat, ugyanakkor időben felismerve jól kezelhető vagy hatékonyan befolyásolható. A szervezett szűrővizsgálatok, valamint az alapellátásban dolgozó gyermekorvosok és védőnők szerepe kulcsfontosságú a tünetek felimerésében és a szakellátáshoz való irányításban. A gyermekszemészeti szűrések rendszeréről, a látásproblémára utaló figyelemfelkeltő...

A gyermekkori rövidlátás világszerte egyre növekvő népegészségügyi probléma, amelynek hátterében elsősorban környezeti és életmódbeli tényezők állnak. A megelőzés, a korai felismerés és a progresszió lassítása kulcsfontosságú a későbbi látáskárosodás megelőzésében. A myopiakontrollban ma már több hatékony módszer áll rendelkezésre, többek között optikai eszközök, speciális szemüvegek és ...

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szemészeti kórkép gyermekkorban, amely különösen közösségbe járó kisgyermekek körében fordul elő nagy számban. Bár az esetek többsége enyhe lefolyású, és az alapellátás keretein belül is jól kezelhető, bizonyos formái és tünetei fokozott figyelmet, illetve szakorvosi kivizsgálást igényelnek. Interjúnkban Szigeti Andrea dr., a Semmelweis Egyetem Szemészeti ...

Az allergiás rhinitis a világon előforduló egyik leggyakoribb betegség és – általában – az egyén egész életén át fennmarad. Gyakorisága 2-25% között van gyermekeknél. Klasszikus tünetei a tartós tüsszögés, a vizes orrfolyás, az orrviszketés, az orrdugulás és a csökkent ízérzés. A tünetek az allergénexpozíció után néhány perctől 1-2 óráig terjedő időn belül jelentkeznek. Egyéb lehetséges tünetei az...

A bélben élő mikroorganizmusok összessége, vagyis a bélflóra meghatározó az egészség-betegség kérdésében. Valamennyi tényező, amely az intesztinális flóra egyensúlyát megzavarja, diszbiózist okoz, és egyúttal távoli szervek és szervrendszerek működésére is hatással lehet (1, 2). A bélflóra különösen sérülékeny a megszületést követő időszakban, az első 1000 napban. A bélflóra egyensúlyára és ...

A gyermekek többsége szabályos időközönként képes székletet üríteni, ugyanakkor ennek frekvenciája erőteljes individuális különbséget mutat, és normál körülmények között nehezítettség nélkül kell végbe mennie.
 ...

Az élet első hetében történő antibiotikumkezelés csökkent testsúly-magasság arányt hoz létre az élet első öt évében. Ez az összefüggés különösen érvényes érvényes az amoxicillin/klavulánsav vagy gentamicinkészítményekkel kezeltekre. ...

Két új gyógyszer kapott pozitív megítélést az EMA gyógyszer-véleményezéssel foglalkozó bizottságában. A hatóanyagok gyermekkori, magas rizikójú dyslipi­daemiák és obesitas eddig nem teljesen megoldott kezelésében használhatók. ...

Az újszülöttkori, korán fellépő fertőzések (early-onset neonatal infection, EONI) – különösen a szepszis és a meningitis – hatással lehetnek a gyermekek hosszú távú neurokognitív fejlődésére. Egy nagyszabású, Dániában végzett vizsgálat szerint a fertőzések nemcsak az akut fertőzés kezelésében jelentkező kihívások, hanem az idegrendszer hosszú távú fejlődésére gyakorolt hatásuk miatt is nagy ...

 A rövidlátás világszerte növekvő problémát jelent: míg korábban minden negyedik ember volt érintett, ma már minden harmadik az. 2050-re akár minden második embernél kialakulhat. Ez azonban komoly betegség: növeli a retinaleválás, a zöldhályog és a vakság kockázatát....

„Akkor írta Laci fiamnak a verset, ki akkor hároméves volt – s kit igen szeretett.”
Arany János, 1847
 ...

Jelentős különbség van a tehéntejfehérje- (TTF) allergia és a laktózintolerancia (LI) között: míg a tejallergia csecsemőkorban kezdődik és 3 éves korra megszűnhet, a LI inkább a nagyobb gyermekek és a felnőttek elváltozása, amely a lakosság közel 1/3-át érinti. A primer LI genetikai vizsgálattal kimutatható (CC homozigóta) és életre szóló laktózszegény diétát igényel, a szekunder formánál javasolt a ...

Egy négy éve történt, rendkívül sajnálatos tragédia, amelynek során egy 7 éves, földimogyoró-allergiás kisfiú vesztette életét egy váratlan expozíció kapcsán kialakult anafilaxiás reakció következtében, átformálta hazánkban a gyermekkori anafilaxiákkal, azon belül is elsősorban az ételallergiákkal kapcsolatos hozzáállást. Nemcsak a szakemberek, hanem az érintett családok, illetve a szélesebb közvélemény ...

A világviszonylatban is 30% körüli prevalenciájú allergiás nátha kezelése az allergéngének távoltartásával, a tüneti szerek állandó szedésével nem jelent tartós életminőség javulást, gyógyulást a betegnek. A kisiklott immuntolerancia helyreállításával, az allergén immunterápiával a helyes immuntoleranciát próbáljuk visszaállítani, amely a kezelés abbahagyása után is évekig hatékony maradhat, a beteg a ...

A szemészeti allergiák a szemfelszín allergiás gyulladásával járó állapotok. Az allergiás kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori állapot, amely általában allergiás náthával együtt jelentkezik. A ritkább, súlyosabb formák már érintik a szaruhártyát és veszélyeztetik a látást. Az allergiás szemgyulladást gyakran alulbecsülik mind a betegek, mind az orvosok, holott az életminőség kifejezett romlása, a betegség ...

Az allergológia és a klinikai immunológia területe az elmúlt évtizedekben az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ágává vált. Ez a fejlődés egyben kényszerű válasz korunk egyik legégetőbb népegészségügyi kihívására: az allergiás betegségek „világjárványára”. Míg korábban az allergiát egyfajta szezonális kényelmetlenségnek vagy izolált szervi problémának tekintették, ma már egy ...

A fogantatástól a gyermek kétéves koráig tartó időszak – az első 1000 életnap – az immunrendszer strukturális és funkcionális érésének egyik legkritikusabb szakasza. Ebben az érzékeny fejlődési ablakban zajlik az immunológiai tolerancia kialakulása, a gyulladásos válaszkészség hosszú távú beállítódása, valamint az immunmetabolikus és neuroendokrin szabályozás alapmintázatainak rögzülése. A korai ...

A közlemény célja az allergiás megbetegedések és az asztma patomechanizmusában bekövetkezett szemléletváltás bemutatása, a perinatális programozástól a precíziós medicináig. A munka áttekinti a barrierhipotézis szerepét, az epigenetikai módosulások hatását és a mikrobiom, kiemelten a Staphylococcus aureus jelentőségét a T2-típusú gyulladás fenntartásában. A legfrissebb kutatási adatok alapján elemzi az asztma ...

Az allergiás rhinitis az orrnyálkahártya IgE-mediált, krónikus gyulladásos megbetegedése, amely genetikailag fogékony egyénekben (atópiás hajlam) környezeti allergének hatására alakul ki (1–3). A kórkép a fejlett országok egyik leggyakoribb atópiás betegsége, prevalenciája mind gyermek-, mind felnőttkorban jelentős, és az utóbbi évtizedekben növekvő tendenciát mutat (1, 2). Bár sok esetben „enyhe” ...