23. évfolyam 4. szám

Társaság - Alapszabály

 

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §.

 

A Társaság neve: MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA /továbbiakban: Társaság/

angolul: Hungarian Paediatric Association
franciául: Société Hongroise de Pédiatrie

németül: Ungarische Gesellschaft für Kinderheilkunde

oroszul: Obscsezstvo Vengerszkih Pediatrov

spanyolul: Sociedad Pediátrica Húngara

 

 

2. §.

 

  1. A Társaság működési területe: Magyar Köztársaság
  2. A Társaság székhelye: 1083 Budapest, Bókay János utca 53.
  3. A Társaság alapítási éve: 1924
  4. A Társaság jelen alapszabálya az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásainak figyelembevételével készült.
  5. A Társaság pecsétje: köriratban a Társaság neve, székhely városa, alapítási éve, annak feltüntetésével, hogy a Társaság a MOTESZ tagja, középen a Magyar Köztársaság címere.
  6. A Társaság képviselői: a Társaság elnöke és főtitkára.

 

 

3. §.

 

  1. A Társaság jogi személy.
  2. A Társaságnak területi szervezetei és szekciói is vannak. A területi szervezetek, illetve szekciók nem önálló jogi személyek. Tevékenységüket a Társaság felügyelete alatt fejtik ki.
  3. A Társaság a gyermekgyógyászat tudományággal - beleértve a gyermek társszakmákat is -, a gyermekegészségüggyel és a serdülők egészségügyével foglalkozó tagok önkéntes társulása.

 

 

4. §.

 

  1. A Társaság tagja a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének /továbbiakban: MOTESZ/, és annak alapszabálya figyelembevételével folytatja tevékenységét.
  2. A Társaság és a MOTESZ között fennálló vagy felmerülő jogviták eldöntésére a felek a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

 

 

II.

A TÁRSASÁG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

5. §.

 

A Társaság mint kiemelkedően közhasznú szervezet, célul tűzi ki tagjainak önként vállalt társadalmi munkájára alapozva, hogy társadalmi úton elősegíti-

  1. a társasági tagok szakmai tevékenységének fejlesztését, az egészségügy és ezen belül különösen a gyermekgyógyászat és a gyermekegészségügy - beleértve a gyermek társszakmákat is - színvonalának állandó emelését;
  2. a hazai és külföldi tudományos-szakmai eredmények ismertetésével a tagok tudományos-szakmai képzettségének emelését és a tudomány eredményeinek gyakorlati felhasználását;
  3. a tagok társadalmi tevékenységének és alkotó munkájának kibontakoztatását;
  4. a magyar kutatási eredmények minél szélesebb körű megismertetését belföldön és külföldön egyaránt;
  5. saját szakterületét illető helyes egészség-, illetve szakmapolitika és egészségügyi gyermekvédelem alakítását és megvalósítását;
  6. saját szakterületén az országos szintű társadalmi, tudományos, etikai és oktatási feladatok megoldását, valamint az egészségmegőrzés hosszú távra szóló társadalmi programjának kialakítását és gyakorlati megvalósítását;
  7. a szakterületét illető hazai közvélemény szakmailag megfelelő irányba történő formálását, az egészségnevelést és egészségügyi ismeretterjesztést, a gyors és szakszerű tájékoztatást, igénybevéve a tömegkommunikációs szervek és eszközök segítségét is;
  8. tagjai és a szakterület művelői erkölcsi és anyagi érdekeit a közérdekkel összhangban.

 

 

 

5/A. §.

 

  1. A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból /pl. előfizetés a Gyermekgyógyászat szaklapra; kongresszusokon, konferenciákon történő részvétel, stb./ tagjain kívül bárki részesülhet.
  2. Közvetlen /párt/politikai tevékenységet a Társaság nem folytat, tevékenységét pártok befolyásától mentesen végzi; az országgyűlési képviselői és megyei /fővárosi/ önkormányzati választásokon jelöltet nem állított, nem állít és nem kíván állítani, szervezete pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt.
  3. A Társaság a fenti célok megvalósítása érdekében az alábbi kiemelkedően közhasznú tevékenységeket folytatja:
  • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység /1997. évi CLVI. tv. 26. §. c/ pont 1. alpont/
  • tudományos tevékenység, kutatás /1997. évi CLVI. tv. 26. §. c/ pont 3. alpont/
  • orvostovábbképzés a egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 116. §. (2)(3) pontja szerint

A Társaság vagyona pártok tevékenységéhez sem közvetlenül, sem közvetve nem használható fel.

 

 

6. §.

 

A;  A Társaság kiemelkedően közhasznú céljainak elérése érdekében -

  1. összehangolja tagjai tevékenységét, területi szervezetei és szekciói működését;
  2. tagjai, bel- vagy külföldi vendégei számára előadásokat, referáló és vitaüléseket, ankétokat, szimpoziumokat, szakmai-tudományos kiállításokat, vándorgyűléseket, konferenciákat, nagygyűléseket és kongresszusokat, stb. szervez;
  3. szakfolyóiratokat és egyéb kiadványokat adhat ki, javaslataival és bírálataival segíti az orvostudományi könyv- és folyóirat kiadást, szakterületén propaganda tevékenységet fejthet ki;
  4. figyelemmel kíséri a szakterületét érintő szakmai, egészségpolitikai, oktatási és érdekvédelmi kérdéseket, megkeresésre vagy saját kezdeményezésből véleményt nyilvánít, illetve javaslataival segíti az állami és társadalmi szervek munkáját, azokkal rendszeres kapcsolatot tart fenn. E kérdések kimunkálására szerződéses megbízásokat vállalhat;
  5. pályázatokat hirdethet, jutalmakat tűzhet ki, emlékérmeket és díjakat alapíthat, alapítványokat tehet, állami kitüntetésre javaslatot tehet;
  6. szakmai-társadalmi munkájába szükség szerint bevonja mindazon szakembereket, illetve szervezeteket, egyesületeket, akik, illetve amelyek szakértelmüknél, felkészültségüknél, tevékenységi körüknél fogva a Társaság célkitűzéseit elő tudják mozdítani;
  7. nemzetközi kapcsolatok létesítésével és fenntartásával elősegíti a magyar gyermekgyógyászat, gyermekegészségügy bekapcsolódását a nemzetközi szakmai életbe, anyagi lehetőségei határain belül mindent megtesz tagjai külföldi szakmai rendezvényeken, tanulmányutakon, stb. történő részvételének előmozdítására.

 

B; A Társaság -

  1. vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; befektetési tevékenységet nem folytat,
  2. a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak a jelen Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

C; Amennyiben a Társaság bármely cél szerinti juttatását /így különösen külföldi tanulmányutakon való részvétel, továbbképzések támogatása, stb./ pályázathoz köti, a pályázati feltételeket az Elnökség határozza meg és teszi közzé a Társaság országos folyóiratában, a Gyermekgyógyászat című lapban /a továbbiakban: Gyermekgyógyászat/.

A pályázatban nem vehetnek részt az Elnökség tagjai, valamint ezek hozzátartozói /Ptk. 685. §. b/ pont/, továbbá a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.

 

 

III.

A TÁRSASÁG TAGJAI, TEVÉKENYSÉGÜK, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK

 

7. §.

 

1.   Rendes tag lehet a Társaság tudományágának, szakterületének az az egyetemet vagy főiskolát végzett művelője vagy gyakorlati alkalmazója, aki kötelezi magát a Társaság és a MOTESZ alapszabályának megtartására, felvételét belépési nyilatkozatban kéri és a Társaság őt tagjai sorába felveszi.

2.   A Társaság tagjai lehetnek

  • rendes tagok,
  • tiszteletbeli tagok,
  • levelező tagok,
  • pártoló tagok,
  • ifjúsági tagok.

A rendes tagokat egyenlő jogok illetik meg, melyeket személyesen gyakorolnak.

 

A rendes tagok joga, hogy

  • a Társaság küldöttközgyűlésén tanácskozási és indítványozási, a területi szervezet, illetve megye /főváros/ küldöttválasztó gyűlésén /a továbbiakban: küldöttválasztó gyűlés/ pedig szavazati joggal részt vegyen. Társasági tisztségre választható, feltéve, hogy magyar állampolgár és a közügyek gyakorlásától nincsen eltiltva;
  • részt vegyen a Társaság szervezeti, szakmai és tudományos életében, az állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában, illetve a Társaság egyéb tevékenységében;
  • részt vegyen a Társaság és a MOTESZ által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai-tudományos rendezvényeken, ezeken előadásokat tartson, szakmai jellegű szellemi alkotását bemutassa, véleményét elmondja;
  • a Társaság vezető szervei által meghatározott feltételek szerint igénybe vegye a Társaság, illetve a MOTESZ szolgáltatásait
    • -nemzetközi szervezetekben vagy más nemzeti társaságokban, egyesületekben létesített tagságához, tisztségviseléséhez, illetve az e szervekkel, társaságokkal, egyesületekkel történő kapcsolattartáshoz;
    • -külföldi tudományos konferenciákra, kongresszusokra, szakmai tanulmányutakra történő kiküldetéshez;
    • -kezdeményezései, javaslatai elfogadtatása esetén azok megvalósításához;
    • -egyéb, a Társaság működését segítő, a tudományág fejlődését szolgáló tevékenységhez;
  • tájékoztatást nyerjen a Társaság bármely területén folyó munkáról, eseményről, illetve a MOTESZ testületeinek a tagegyesületek tagjait érintő határozatairól, állásfoglalásairól;
  • javaslatot tegyen a Társaság vezető testületeinek a kiemelkedő munkát végző tagok társasági emlékéremmel való kitüntetésére, javadalmazására, állami kitüntetésre való felterjesztésére;
  • meghatározott feladatok elvégzésére a Társasággal határozott vagy határozatlan időtartamú munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt /megbízást/ létesítsen;
  • a Társaság testületeinek vagy tisztségviselőinek általa hibásnak ítélt döntései, határozatai, állásfoglalásai ellen szavát felemelje, a törvénysértőnek ítélt határozatokat a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadja.

 

A rendes tag kötelezettsége, hogy

  • a Társaság alapszabályának megfelelően tevékenykedjenek, az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek eleget tegyen;
  • a Társaság testületeinek döntéseit, határozatait végrehajtsa;
  • a Társaság tevékenységével kapcsolatos, önként vállalt feladatait maradéktalanul, legjobb tudása szerint végrehajtsa;
  • a Társaság vezető testületeinek felszólítására társasági tevékenységéről beszámoljon;
  • a tudomány mindenkor állása szerint és a lehetőségek figyelembevételével szakmai kérdések vonatkozásában véleményt alkosson, illetve nyilvánítson;
  • a Társaság anyagi /vagyoni/ alapjának megteremtésében és annak gyarapításában a Társaság vezető szervei, küldöttközgyűlése által meghatározott módon és mértékben közreműködjön;
  • a részére megállapított tagsági díjat minden évben befizesse.

 

3.   A/ Tiszteletbeli tag lehet az, aki a hazai vagy nemzetközi szakmai, társadalmi, gazdasági élet különböző területein a szakterület érdekében végzett tevékenységével, illetve a Társaság munkájának támogatásában kiemelkedő érdemeket szerzett.

B/ Levelező tag lehet az, aki a hazai vagy nemzetközi szakmai, társadalmi, gazdasági élet különböző területein a szakterület érdekében végzett tevékenységével, illetve a Társaság munkájának támogatásában jelentős érdemeket szerzett.

A tiszteletbeli, illetve levelező tag felvételéről - a Társaság bármely rendes tagjának javaslatára - a Vezetőség dönt.

A tiszteletbeli és levelező tagokat egyenlő jogok illetik meg, melyeket személyesen gyakorolnak.

A tiszteletbeli és a levelező tag joga, hogy

  • a Társaság küldöttközgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vegyen;
  • részt vegyen a Társaság által rendezett szakmai-tudományos rendezvényeken, ezeken előadást tartson vagy szakmai jellegű szellemi alkotását bemutassa;
  • tájékoztatást nyerjen a Társaság tevékenységéről.

A tiszteletbeli és a levelező tag kötelezettsége, hogy

  • a Társaság alapszabályában megfogalmazott elvek szerint tevékenykedjen;
  • a Társaság tevékenységével kapcsolatos, önként vállalt feladatait maradéktalanul, legjobb tudása szerint végrehajtsa.

 

4.   Pártoló tagok lehetnek azon természetes vagy jogi személyek, akik, illetve amelyek a Társaság működéséhez anyagi, szakmai, elvi, erkölcsi vagy egyéb támogatást tudnak nyújtani.

A pártoló tagságot bármelyik rendes, tiszteletbeli vagy levelező tag javaslatára az elnökség hagyja jóvá.

A természetes személy pártoló tagok jogaikat személyesen, a jogi személy pártoló tagok képviselőik útján gyakorolják.

A pártoló tag joga, hogy

  • a Társaság küldöttközgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vegyen;
  • meghatározza, hogy az általa nyújtott támogatást a Társaság számára milyen célból adja;
  • tájékoztatást nyerjen a Társaság azon területein folyó munkáról és tevékenységről, melynek elősegítéséhez a támogatást nyújtja, a pártoló tagsági díjat fizeti.

A pártoló tag kötelessége, hogy a Társasággal szemben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse.

 

5.    Ifjúsági tag lehet az a hazai egyetemet vagy főiskolát látogató hallgató, aki a Társaság tudományága, szakterülete iránt érdeklődést tanúsít, felvételét belépési nyilatkozatban kéri és akit a Társaság az ifjúsági tagok sorába felvesz.

Az ifjúsági tagokat egyenlő jogok illetik meg, melyeket személyesen gyakorolnak.

Az ifjúsági tag joga, hogy

  • a Társaság küldöttközgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vegyen;
  • részt vegyen a Társaság szervezeti, szakmai és tudományos életében, az állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában, illetve a Társaság egyéb tevékenységében;
  • részt vegyen a Társaság kongresszusain, konferenciáin, vitáin és más szakmai-tudományos rendezvényein, ott előadást tartson, szakmai jellegű szellemi alkotását bemutassa, véleményét elmondja;
  • igénybe vegye az ifjúsági tagok számára nyújtott kedvezményeket;
  • tájékoztatást nyerjen a Társaság bármely területén folyó munkáról és eseményről, illetve a MOTESZ testületeinek a tagegyesületek ifjúsági tagjait érintő állásfoglalásairól, határozatairól.

Az ifjúsági tag kötelezettsége, hogy

  • a Társaság alapszabályának megfelelően tevékenykedjen;
  • a Társaság testületeinek döntéseit, határozatait végrehajtsa;
  • a Társaság tevékenységével kapcsolatos, önként vállalt feladatait maradéktalanul, legjobb tudása szerint teljesítse;
  • a Társaság vezető testületeinek felszólítására társasági tevékenységéről beszámoljon;
  • az ifjúsági tagok részére megállapított tagdíjat minden évben befizesse.

 

 

8. §.

 

1.    A rendes tag tagsági viszonya megszűnik

  • a tag halálával;
  • a Társaság megszűnésével;
  • kilépéssel.

A tag kilépési szándékát az elnöknek vagy a főtitkárnak írásban tartozik bejelenteni.

A tagsági viszony a nyilatkozat kézhezvételével szűnik meg;

  • kizárással.

 

Ki lehet zárni vezetőségi határozattal a rendes tagok sorából azt a személyt, aki/t/

  • a Társasággal szemben fennálló kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget;
  • a társasági tagságra érdemtelenné vált a társadalmi helyzetéhez nem megfelelő, méltatlan magatartás tanúsítása miatt;
  • kizárását a fegyelmi bizottság határozatban javasolja fegyelmi vétség elkövetése miatt.

 

Ki kell zárni vezetőségi határozattal a rendes tagok sorából azt a személyt, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.

 

2.    A tiszteletbeli, illetőleg levelező tag tagsági viszonya megszűnik

  • a tag halálával;
  • a Társaság megszűnésével;
  • a tiszteletbeli, illetve levelező tag részéről történő lemondással.

A tiszteletbeli, illetve levelező tagságról történő lemondást a tag az elnöknek vagy a főtitkárnak írásban tartozik bejelenteni.

A tagsági viszony a nyilatkozat kézhezvételével szűnik meg.

  • kizárással.

 

Ki lehet zárni vezetőségi határozattal a tiszteletbeli, illetve levelező tagok sorából azt a személyt, aki/t/

  • a Társasággal szemben önként vállalt kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget;
  • a tiszteletbeli, illetve levelező tagságra érdemtelenné vált a társadalmi helyzetéhez méltatlan magatartás tanúsítása miatt, esetleg fegyelmi bizottsági határozat alapján.

Ki kell zárni vezetőségi határozattal a tiszteletbeli, illetve levelező tagok sorából azt a személyt, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.

 

3.   A természetes személy pártoló tag tagsági viszonya megszűnik

  • a tag halálával;
  • a Társaság megszűnésével;
  • a pártoló tagsági viszonynak a tag részéről történő felmondásával.

A természetes személy pártoló tag tagságának felmondását a Társaság elnökének vagy főtitkárának írásban tartozik bejelenteni. A tagsági viszony a nyilatkozat kézhezvételét követő hónap utolsó napján szűnik meg;

  • kizárással.

Ki lehet zárni vezetőségi határozattal a természetes személy pártoló tagok sorából azt a személyt, aki/t/

  • a Társasággal szemben fennálló, önként vállalt kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget;
  • a pártoló tagságra érdemtelenné vált a társadalmi helyzetéhez méltatlan magatartás tanúsítása miatt, esetleg fegyelmi bizottsági határozat alapján.

Ki kell zárni vezetőségi határozattal a természetes személy pártoló tagok sorából azt a személyt, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.

A jogi személy pártoló tag tagsági viszonya megszűnik

  • a jogi személy megszűnésével;
  • a Társaság megszűnésével;
  • a pártoló tagsági viszonynak a jogi személy pártoló tag részéről történő felmondásával.

A jogi személy pártoló tag a tagság felmondását a Társaság elnökének vagy főtitkárának írásban tartozik bejelenteni.

A tagsági viszony a nyilatkozat kézhezvételét követő hónap utolsó napján szűnik meg;

  • kizárással.

Ki lehet zárni vezetőségi határozattal a jogi személyt a pártoló tagok sorából, ha a Társasággal szemben fennálló, önként vállalt kötelezettségeit önhibájából nem teljesíti.

 

4.    Az ifjúsági tagság megszűnik

  • a tag halálával;
  • a Társaság megszűnésével;
  • kilépéssel.

Az ifjúsági tag kilépési szándékát az elnöknek vagy a főtitkárnak tartozik bejelenteni. A tagsági viszony a nyilatkozat kézhezvételével szűnik meg;

  • törléssel.

A tagot az ifjúsági tagok sorából törölni kell, ha egyetemi vagy főiskolai tanulmányait megszakította vagy befejezte. A tanulmányai befejezése miatt törölt ifjúsági tag kérheti felvételét a rendes tagok sorába.

  • kizárással.

 

Ki lehet zárni vezetőségi határozattal az ifjúsági tagok sorából azt a személyt, aki/t/

  • a Társasággal szemben fennálló kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget;
  • az ifjúsági tagságra érdemtelenné vált a társadalmi helyzetéhez méltatlan magatartás tanúsítása miatt, esetleg fegyelmi bizottsági határozat alapján.

Ki kell zárni vezetőségi határozattal az ifjúsági tagok sorából azt a személyt, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.

 

 

IV.

A TÁRSASÁG VEZETŐ SZERVEI ÉS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI

 

9. §.

 

A Társaság vezető szervei:

  1. a küldöttközgyűlés, mely a megyék /főváros/ küldötteiből áll,
  2. a Vezetőség,
  3. az Elnökség /praesidium/.

A Társaság állandó bizottságai:

  1. a felügyelő bizottság,
  2. a fegyelmi bizottság.

A Társaság küldöttközgyűlése egyéb állandó bizottságokat is hozhat létre. Különleges feladatokra az Elnökség a Vezetőséggel egyetértésben ad hoc bizottságot szervezhet.

 

 

V.

KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS

 

10. §.

 

A Társaság legfőbb testületi vezető szerve a küldöttközgyűlés, amely minden, a Társaságot érintő kérdésben döntési hatáskörrel rendelkezik.

 

 

11. §.

 

A küldöttközgyűlés kizárólagos hatásköre

A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe az alábbiak tartoznak:

1.   Megállapítja, illetve módosítja a Társaság alapszabályát.

2.   Megszünteti a Társaságot, ha a feloszlást vagy a más társasággal, egyesülettel való egyesülést a küldöttközgyűlésen jelenlévők legalább kétharmados szótöbbséggel kimondják.

3.   Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal, valamint azokban, amelyekben a döntés jogát magának tartja fenn.

4.   Az Elnökség vagy Vezetőség és az állandó bizottságok beszámolója alapján megvitatja a Társaság munkáját, meghatározza a Társaság legfontosabb feladatait a következő időszakra és dönt az általa választott testületek, tisztségviselők felmentésének kérdésében.

5.   Meghatározza a tagok által a Társaságnak fizetendő tagdíj mértékét.

6.   Dönt a Társaság éves beszámolójának jóváhagyásáról és a Vezetőség által készített közhasznúsági jelentés elfogadásáról az általános határozathozatali szabályok szerint.

7.   Megválasztja 4 évre szólóan az alapszabály VI. és VII. fejezetében meghatározottaknak megfelelően

  • a Társaság vezető tisztségviselőit: a Társaság elnökét és főtitkárát,
  • a Vezetőség és az Elnökség tagjait,
  • az állandó bizottságok /felügyelő bizottság, fegyelmi bizottság/ elnökeit, tagjait,

Dönthet egyéb állandó bizottságok felállításáról.

8.   Dönt az olyan szerződések jóváhagyásáról, amelyek értéke az 5,000.000 Ft-ot, azaz ötmillió forintot meghaladja, illetve amelyet a Társaság saját tagjával, tisztségviselőjével, vagy azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve, ha az a Társaság szokásos tevékenységéhez tartozik.

A jelen pontban meghatározott értékhatár minden évben a KSH által az előző évre hivatalosan közzétett inflációs ráta arányában emelkedik

9.   Dönt a Társaság tisztségviselői elleni esetleges kártérítési igény érvényesítéséről, illetve intézkedik a tisztségviselők ellen indított perekben a Társaság képviseletéről.

10.  Jóváhagyja a Társaság belső szabályzatait, így különösen:

  • a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
  • a Társaság Pénzkezelési Szabályzatát, Fegyelmi Szabályzatát,
  • az állandó bizottságok ügyrendjét.

 

A küldöttközgyűlés indokolt esetben az általa megválasztott bármely testületet, bizottságot, illetőleg tisztségviselőt visszahívhatja, adott esetben a Társaság fegyelmi bizottságának javaslata alapján is.

 

 

12. §.

 

A Társaság választott szervei a küldöttközgyűlésnek felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

 

 

13. §.

 

Küldöttválasztó gyűlés

1.   A küldötteket - a Vezetőség által a 20. §. /7/ bekezdés o/ pontja szerint megválasztott jelölő bizottság kezdeményezésére - a megyében /fővárosban/ dolgozó /munkahellyel nem rendelkezők esetén: lakó/ rendes tagok, vagy az egy-egy területi szervezet területén dolgozó /lakó/ rendes tagok megyei /fővárosi szakfőorvos által összehívott gyűlése választja meg a tisztújító küldöttközgyűlés időpontjától számított érvényességgel attól 4 évre szólóan.

A küldöttválasztó gyűlést legkésőbb a tisztújító küldöttközgyűlés időpontját 4 héttel megelőzően kell megtartani.

A megye és a területén fekvő megyei város együttesen egy egységet képvisel, kivéve a fővárost, mely különálló megyének minősül. A területi szervezet, illetve a megye /főváros/ küldöttválasztó taggyűlése, melyen minden társasági tag szavazati joggal rendelkezik, akkor határozatképes, ha a nyilvántartott tagoknak legalább a fele +1fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanazon tárgysorozattal ismételten, legkésőbb 30 napon belülre összehívott taggyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

2.   A küldöttek létszáma minden esetben a megyei /fővárosi/ taglétszám alapján határozandó meg és területi szervezeti választás esetén is biztosítani kell, hogy minden megye /a főváros/ az őt megillető küldött-létszámmal legyen képviselve a küldöttek sorában. Egy-egy megyét is /a fővárost/ minden 25 társasági tag után illeti meg 1-1 küldötti hely, a maradvány taglétszám után további 1 küldötti hely illeti meg az egységet, ha a maradvány taglétszáma legalább 13 fő. A küldöttek számának meghatározására a Társaság központi tagnyilvántartásának adatai szolgálnak, melyet az Elnökség a jelölő bizottság rendelkezésére bocsát.

3.   A küldöttek kötelezettsége, hogy

  • a küldöttközgyűlés napirendjére tűzött ügyeket az általuk képviselt tagokkal előzetesen megvitassák;
  • az általuk képviselt tagok álláspontjáról a küldöttközgyűlést tájékoztassák, és szavazatukkal állást foglaljanak a küldöttközgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatban;
  • a küldöttközgyűlés határozatait a küldő tagokkal ismertessék.

4.   Vissza lehet hívni a küldöttek sorából azt, ki

  • tartósan, saját hibájából nem tesz eleget küldötti kötelezettségének;
  • fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
  • az általa képviselt tagok állásfoglalásával ellentétes álláspontot képvisel és ezért azok visszahívását javasolják;
  • egyéb, tőle független okból nem tud eleget tenni küldötti kötelezettségének;
  • megbízásáról önként lemond.

A küldöttek visszahívásáról a területi szervezet, illetve a megye /főváros/ küldöttválasztó gyűlése határoz.

5.   A küldöttek személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs.

 

 

14. §.

 

A küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évenként kell összehívni /rendes küldöttközgyűlés/.

A küldöttközgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve a küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével kéri, továbbá akkor is, ha a küldöttközgyűlés összehívását a felügyelő bizottság kezdeményezi /rendkívüli küldöttközgyűlés/.

 

 

15. §.

 

A küldöttközgyűlést a Vezetőség erről szóló határozata alapján az elnök, tartós akadályoztatása esetén helyettese hívja össze és vezeti.

 

A rendkívüli küldöttközgyűlés összehívására az elnökön kívül jogosult:

  • a küldöttek egyharmada, amennyiben a küldöttközgyűlés összehívását az ok és cél megjelölésével kérték, de ennek az elnök 30 napon belül nem tett eleget;
  • a felügyelő bizottság elnöke, ha a Társaság elnöke a küldöttközgyűlést az alapszabály 28. §. /9/ pontban meghatározott határidőre nem hívja össze.

A javasolt tárgysorozatot a Vezetőség határozza meg és a napirendet írásban közli a tisztségviselőkkel, küldöttekkel, egyéb meghívottakkal oly módon, hogy azt az érintettek legalább a küldöttközgyűlés időpontját megelőző 30 nappal előbb kézhez kapják.

A napirenden szereplő témák írásos anyagát a meghívóhoz kell csatolni.

 

 

16. §.

 

Határozatképes a küldöttközgyűlés, ha azon a szavazásra jogosultaknak legalább fele + 1 fő jelen van. Szavazásra jogosultak: a küldöttek,

1.   A szavazás rendje

  • A küldöttközgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A küldöttközgyűlés bármely küldött javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönthet a titkos szavazásról.
  • A tisztségviselőket, vezető szerveket és állandó bizottságokat a küldöttközgyűlés titkos szavazással választja, indokolt esetben többes jelölés alapján.

2.   A küldöttközgyűlés a személyre vonatkozó más határozatait is titkos szavazás útján hozza.

3.   Az alapszabály módosításához, a Társaság más társasággal vagy egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának, illetve a MOTESZ-ból történő kiválásának kimondásához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

4.   Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

5.   A küldöttközgyűlésen a határozathozatalban nem vehet részt az az, egyébként szavazásra jogosult személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. §. b/ pont/, élettársa /a továbbiakban együtt: hozzátartozó/ a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az /5/  pontban foglaltak vonatkoznak a Vezetőség, az Elnökség és minden más döntéshozó testület (pl. területi szervezetek, szekciók) határozathozatalaira is.

6.   A küldöttközgyűlésen indítványozási és tanácskozási joggal minden tag részt vehet. Az Elnökség által meghívott vendégeket a küldöttközgyűlésen tanácskozási jog illeti meg.

7.   Amennyiben a küldöttközgyűlés személyi kérdésben, illetve bármely rendes tag javaslatára titkos szavazás tart, a szavazás lebonyolítására az Elnökség által felkért személyekből álló 3 tagú szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

A szavazatszedő bizottságnak nem lehetnek tagjai a vezetőségi tagok

 

 

17. §.

 

Ha a szabályszerűen összehívott küldöttközgyűlés nem határozatképes, az ugyanazon tárgysorozattal ismételten összehívott küldöttközgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

 

 

18. §.

 

A küldöttközgyűlés nyilvános. Üzleti, szolgálati titok védelme, illetve valamely tag személyiségi jogainak megóvása érdekében bármely tag javaslatára zárt ülés rendelhető el, erről a küldöttközgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

 

18/A. §.

 

1.   A küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:

  •  a küldöttközgyűlés helyét és időpontját;
  • jelenlévők, küldöttek számát /Jelenléti ív/, a küldöttközgyűlés határozatképességére történő utalást;
  • a küldöttközgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvet hitelesítő tag és a jegyzőkönyvvezető nevét;
  • napirendi témákat az előadók megjelölésével;
  • a küldöttközgyűlés nyilvánosságára, illetve a nyilvánosság kizárására történő utalást;
  • határozathozatal módját /titkos, illetve nyílt/, a határozathozatal eredményét /a döntést támogatók és ellenzők számarányát, a határozathozatalban részt nem vevőket, a szavazástól tartózkodókat/;
  • a küldöttközgyűlés során történteket, a lezajlott fontosabb eseményeket; nyilatkozatokat, határozatokat; az eljárás menetét, oly módon, hogy abból azt is meg lehessen állapítani, hogy az eljárás megfelel-e az Alapszabály alaki követelményeinek; amennyiben valamely felszólalás, vélemény jelentős, azt szó szerint kell rögzíteni, illetve írásban csatolni a jegyzőkönyvhöz;
  •  tisztújító küldöttközgyűlés esetén az összes leadott szavazatok számát, az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát, az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, a megválasztott tisztségviselők nevét, a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést.

2.   A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy - a küldöttközgyűlésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott küldött - írja alá.

A jegyzőkönyv írásba foglalásáról a küldöttközgyűlést követő 8 napon belül az elnök köteles gondoskodni.

3.   A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a Jelenléti ívet, a megtárgyalt írásos előterjesztéseket, tájékoztatókat, egyéb dokumentumokat.

 

 

18/B. §.

 

  1. A Társaság főtitkára a küldöttközgyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet és köteles gondoskodni arról, hogy a Határozatok Tárába a küldöttközgyűlés döntései a meghozatal után haladéktalanul bevezetésre kerüljenek. A küldöttközgyűlés határozatait az elnök, akadályoztatása esetén helyettese írja alá.
  2. A Határozatok Tárába folyamatos sorszámozással be kell jegyezni a határozat számát, tárgyát, a határozat meghozatalának időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét.
  3. A küldöttközgyűlésen hozott határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni, feltüntetve a döntés időpontját /év, hó, nap/ és a döntést hozó legfőbb szerv rövidített megnevezését /Kkgy. 1/1999. /II. 17./ számú határozata/.
  4. Azokat a küldöttközgyűlési jegyzőkönyveket, melyek tartalmazzák a küldöttközgyűlésen hozott határozatot, a Határozatok Tárának mellékleteként kell megőrizni.
  5. A Társaság országos folyóiratának, a Gyermekgyógyászat című szaklapnak a küldöttközgyűlés napját követően megjelenő legközelebbi számában a küldöttközgyűlés döntéseit, határozatait külön rovatban nyilvánosságra kell hozni.
  6. A Határozatok Tárába, az éves közhasznúsági jelentésbe, valamint a Társaság kiemelke-dően közhasznú működésével kapcsolatosan keletkezett egyéb iratokba - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok közzétételéről szóló törvény rendelkezéseinek figyelem-bevételével - a Társaság tagjának vagy alkalmazottjának jelenlétében bárki betekinthet és saját költségére az azokban foglaltakról a főtitkár által hitelesített másolatot kérhet.

Az iratok a Társaság főtitkárával egyeztetett időpontban a gazdasági ügyintézőnél tekinthetők meg.

 

 

VI.

VEZETŐSÉG

 

19. §.

 

Két küldöttközgyűlés közötti időszakban a küldöttközgyűlés hatáskörét - a kizárólagos hatáskörök kivételével - a Vezetőség gyakorolja.

 

 

20. §.

 

1.   A 31 tagú Vezetőségnek tagja az elnök, a főtitkár és a 3 főtitkárhelyettes, valamint a küldöttközgyűlés által a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott jelölési rendnek megfelelően megválasztott 26 tag.

2.   Az elnök és a főtitkár újabb ciklusra nem választható meg.

3.   A folyamatosság biztosítása érdekében az egész 4 éves ciklus idejére tagja marad az Elnökségnek és a Vezetőségnek tanácsadó elnöki, illetve tanácsadó főtitkári minőségben az egy közvetlenül megelőző ciklus társasági elnöke és főtitkára, kivéve, ha a tisztségviselő tisztsége időközben visszahívás miatt szűnt meg.

4.   A Vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbiak:

  • Határozatot hoz - a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - a Társaság egészét érintő bármelyik kérdésben, intézkedik és állást foglal a hatáskörébe utalt ügyekben.
  • Meghatározza a Társaság éves költségvetését.
  • Bekéri, felülbírálja, illetve elfogadja a képviselő és ügyintéző szervek éves beszámolóját, az éves pénzügyi beszámolót, valamint a területi szervezetek és szekciók tevékenységéről készült jelentést.
  • Dönt területi szervezetek és szekciók létrehozásának vagy megszüntetésének kérdésében;
  • Dönt a tiszteletbeli és levelező tagok felvételének, illetve a társasági tagok kizárásának kérdésében.
  • Figyelemmel kíséri a Társaság alapszabályszerű működését és munkáját, továbbá a Társaság tisztségviselőinek tevékenységét.
  • Végrehajtja a küldöttközgyűlés határozatait, megvitatja és jóváhagyja a küldöttközgyűlési előterjesztéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról.
  • Irányítja a Társaság gazdálkodását, nemzetközi és sajtómunkáját.
  • Koordinálja, ellenőrzi és segíti a területi szervezetek, szekciók gazdálkodását, nemzetközi és sajtómunkáját.
  • Állást foglal a társasági emlékérmek, alapítványok és díjak alapításában, dönt azok odaítéléséről és javaslatot tesz kormánykitüntetések adományozására.
  • Különleges társasági feladatok és elvi jelentőségű kérdések megoldása, kimunkálása céljából a szükségeshez mérten bizottságokat alakíthat.
  • Megvitatja az országos jelentőségű tudományos koncepciókat és fejlesztési előrejelzéseket, kialakítja a Társaság szakterületével kapcsolatos javaslatait.
  • Dönt a társasági lapok kiadásáról, az azokban közreműködő vezető munkatársak személyéről.
  • Megválasztja a MOTESZ küldöttközgyűlésén résztvevő társasági küldötteket.
  • A tisztújító küldöttközgyűlést 6 hónappal megelőzően megválasztja a jelölő bizottságot.
  • Elkészíti és a küldöttközgyűlés elé terjeszti a Társaság éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést.
  • Elkészíti és a küldöttközgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra a Társaság belső szabályzatait.

5.   A Vezetőség határozathozatalaira a 16. §. /5/ a/ és b/ pontokban foglaltak betartandók.

 

 

21. §.

 

  1. A Vezetőség szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal tart ülést. Az ülés összehívásáról a Társaság elnöke gondoskodik. A meghívót és a napirendet legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt a Vezetőség tagjai részére meg kell küldeni.
  2. A Vezetőség ülésére esetenként a napirend megfelelő pontjához tanácskozási joggal meghívhatók az abban érdekelt tagok, illetve más érdekelt szervek, szervezetek képviselői.
  3. A Vezetőség ülése nyilvános. Zárt ülést lehet elrendelni akkor, ha azt üzleti vagy szolgálati titok védelme, illetve bármely tag személyiségi jogainak megóvása indokolja, erről a Vezetőség egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

 

22. §.

 

  1. A Vezetőség határozatképes, ha ülésén a vezetőségi tagoknak legalább fele +1fő jelen van.
  2. A Vezetőség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Vezetőség bármely tagjának javaslatára a Vezetőség elhatározhatja a titkos szavazást.
  3. A határozatképesség hiánya miatt ugyanazon tárgysorozattal ismételten összehívott vezetőségi ülés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

 

 

23. §.

 

  1. Rendkívüli vezetőségi ülés összehívását bármelyik vezetőségi tag indítványozhatja. A rendkívüli vezetőségi ülést a vezetőségi tagok legalább egyharmadának együttes kérése esetén, továbbá a felügyelő bizottság indítványára össze kell hívni.
  2. A rendkívüli vezetőségi ülés összehívására irányuló indítványban a javasolt tárgysorozatot is meg kell jelölni.
  3. A rendkívüli vezetőségi ülést az indítványozástól számított 30 napon belül meg kell tartani.
  4. A rendes vezetőségi ülésre vonatkozó szabályokat a rendkívüli vezetőségi ülésre is értelemszerűen alkalmazni kell.

 

 

23/A. §.

 

  1. A Vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a 18/A. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
  2. A Vezetőség által hozott határozatok nyilvántartásáról és nyilvánosságra hozataláról a főtitkár köteles gondoskodni, a 18/B. §.-ban foglaltak szerint (értelemszerűen küldöttközgyűlés helyett a Vezetőség, a kkgy. rövidítés helyett a vez. alkalmazandó).

 

 

VII.

ELNÖKSÉG /PRAESIDIUM/

 

24. §.

 

A Társaság Elnökségének /praesidiumának/ tagjai: elnök, főtitkár, előző elnök és főtitkár /kivéve, ha a tisztségviselő tisztsége időközben visszahívás miatt szűnt meg/, 3 főtitkárhelyettes, valamint a küldöttközgyűlés által a vezetőségi tagok közül választott 3 tag.

 

 

25. §.

 

  1. Az Elnökség dönt a vezetőség két ülése közötti időszakokban - a kizárólagos hatáskörbe tartozó kérdések kivételével - a Vezetőség hatáskörébe tartozó kérdésekben. Döntéseiről a Vezetőség legközelebbi ülésén beszámolni köteles.
  2. Engedélyezi külföldi szakemberek meghívását a Társaság költségén.
  3. A Társaság céljainak megvalósítása érdekében meghatározott feladatokra munkabizottságokat hozhat létre. A munkabizottságok vezetőit és tagjait az Elnökség bízza meg és az Elnökségnek tartoznak felelősséggel.
  4. Indítványozza fegyelmi eljárás megindítását.
  5. Dönt külföldi kiküldetésekről, kiutazásokról, ezek támogatásáról a Társaság költségvetésében e célra előirányzott kertet mértékéig.
  6. Irányítja, segíti és biztosítja a testületi határozatok végrehajtását, felügyeli azok ügyintézését.
  7. Előkészíti a küldöttközgyűlést és a vezetőségi üléseket, elkészíti a vezetőség beszámolóját.
  8. Megvitatja a Vezetőség, a MOTESZ, az Egészségügyi Minisztérium, illetve más központi állami és társadalmi szervek részére készülő jelentéseket és tájékoztatókat, azokkal kapcsolatban állást foglal.
  9. Tájékoztatást kér a területi szervezetek, szekciók, bizottságok és a tagok munkájáról.
  10. Előterjesztést tesz a társasági emlékéremmel, díjjal való kitüntetésekre.
  11. Koordinálja a Társaság által rendezett nemzetközi, nemzetközi részvételű és hazai rendezvények előkészítését és szervezését.
  12. Az Elnökség határozathozatalaira a 16. §. /5/ a/ és b/ pontokban foglaltak betartandók.

 

 

26. §.

 

  1. Az Elnökség rendszeresen beszámol működéséről a Vezetőségnek, annak felelősséggel tartozik.

 

27. §.

 

  1. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal ülésezik. Az Elnökség ülését az elnök hívja össze írásban a tervezett napirend közlésével úgy, hogy az elnökségi tagok a meghívót legalább 8 nappal előbb kézhez kapják.
  2. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén az elnökségi tagoknak legalább fele +1fő jelen van.
  3. Az Elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülésére esetenként a napirend megfelelő pontjához tanácskozási joggal meghívhatók az abban érdekelt tagok, illetve más érdekelt szervek, szervezetek képviselői.
  4. Határozatképtelenség esetén az ugyanazon tárgysorozattal ismételten, legkésőbb 30 napon belülre az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökség tagjainak legalább a fele + 1fő jelen van.
  5. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Bármely elnökségi tag zárt ülés elrendelését kérheti, ha a nyilvánosság kizárását üzleti vagy szolgálati titok védelme, vagy valamely tag személyiségi jogának megóvása indokolja. A nyilvánosság kizárásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz.
  6. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a 18/A. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
  7. Az Elnökség által hozott határozatok nyilvántartásáról és nyilvánosságra hozataláról a főtitkár köteles gondoskodni, a 18/B. §.-ban foglaltak szerint (értelemszerűen a küldöttközgyűlés helyett az Elnökség, a kkgy. rövidítés helyett az eln. alkalmazandó).

 

 

VIII.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

28. §.

 

1.   A felügyelő bizottság a küldöttközgyűlés által választott elnökből és négy tagból áll. Kizárólag a küldöttközgyűlésnek van alárendelve, csak ennek tartozik felelősséggel.

2.   Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

  • a Társaság Vezetőségének vagy Elnökségének tagja;
  • a Társasággal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
  • a Társaság cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve
  • az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

3.   A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

4.   A felügyelő bizottság ellenőrzi a Társaság egész tevékenységét, működését és gazdálkodását, így különösen:

  • figyelemmel kíséri a Társaság alapszabály szerinti működését, a rendelkezésre álló eszközöknek az alapszabályban meghatározott célokra történő felhasználását,
  • ellenőrzi a Társaság pénzügyi gazdálkodását, továbbá az ügyvitelre, az ügyintézésre és a nyilvántartásokra vonatkozó előírások betartását.

5. A felügyelő bizottság ellenőrzési tevékenysége során a Társaság elnökétől és főtitkárától, a Vezetőség további tagjaitól jelentést, a Társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet a Társaság könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja.

6.   A felügyelő bizottság szükség szerint szaktanácsadókat, eseti szakértőket vagy társasági tagokat is bevonhat munkájába.

7.   A felügyelő bizottság elnöke, illetve tagja tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség, a Vezetőség ülésein, valamint a küldöttközgyűlésen.

8.   A felügyelő bizottság tájékoztatja az Elnökséget, a Vezetőséget, valamint a küldöttközgyűlést, és azek összehívását kezdeményezi, ha arról szerez tudomást, hogy

  • a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény /mulasztás/ történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség, a Vezetőség, illetve a küldöttközgyűlés döntését teszi szükségessé,
  • a Társaság tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel.

9.   A Társaság küldöttközgyűlését, a Vezetőség és az Elnökség ülését a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni.

A határidő eredménytelen eltelte esetén a küldöttközgyűlés, a vezetőségi és az elnökségi ülés összehívására a felügyelő bizottság elnöke is jogosult.

10.   Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság elnöke köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes ügyészséget.

11.   A bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Határozatképes, ha ülésén az elnök és legalább két tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést legkorábban a következő napra, de legkésőbb 30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ugyanazon tárgysorozattal ismételten összehívott ülés határozatképességéhez is az elnök és kettő tag jelenléte szükséges.

12.   A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésekről emlékeztető készül, melyet az elnök ír alá.

13.   A felügyelő bizottság ügyrendjét a küldöttközgyűlés hagyja jóvá.

 

 

IX.

FEGYELMI BIZOTTSÁG

 

29. §.

 

  1. A fegyelmi bizottság a küldöttközgyűlés által választott elnökből és két tagból áll. Kizárólag a küldöttközgyűlésnek van alárendelve, csak ennek tartozik felelősséggel.
  2. A bizottság a Társaság fegyelmi szabályzatának rendelkezése szerint jár el.
  3. A bizottság megállapításairól tájékoztatja a Társaság Elnökségét és Vezetőségét, és beszámol a küldöttközgyűlésnek.
  4. A bizottság szükség szerint szaktanácsadókat vagy eseti szakértőket is bevonhat munkájába.
  5. A bizottság szükség szerint ülésezik, melyet a fegyelmi bizottság elnöke hív össze és vezet. A fegyelmi bizottság határozatképes, ha azon az elnök és egy tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést azonos napirenddel legkorábban a következő napon, legkésőbb 30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon az elnök és egy tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök ír alá.
  6. A fegyelmi szabályzatot a küldöttközgyűlés hagyja jóvá.

 

X.

A TÁRSASÁG TERÜLETI SZERVEZETEI ÉS SZEKCIÓI

 

30. §.

1.

  • A Társaság területi szervezetei az egy földrajzi vagy közigazgatási területen, több szomszédos megyében dolgozó /lakó/ társasági tagokat tömörítő egységek.
  • A Társaság szekciói az egy-egy speciális szakterülettel foglalkozó társasági tagokat tömörítő egységek.

2.   A területi szervezetek és szekciók tevékenységüket, gazdálkodásukat a Társaság felügyelete alatt végzik. Az ellenőrzést annak tárgyától, természetétől, jellegétől függően a Társaság Vezetősége, illetve Elnöksége vagy felügyelő bizottsága látja el.

3.    A Társaság területi szervezeteinek és szekcióinak szervezetére és működésére a Társaság vonatkozó szabályait, valamint a területi szervezet vagy szekció szervezeti és működési szabályzatát kell alkalmazni.

4.    A területi szervezeti, illetve a szekció létrehozásáról a Társaság Vezetősége határozhat.

5.    A területi szervezet, illetve a szekció vezető szerve a taggyűlés, mely elnököt és titkárt, szükség esetén további tisztségviselőket választ 4 éves időtartamra. A területi szervezetek és a szekciók elnökeit a Vezetőség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni akkor is, ha nem tagjai a Vezetőségnek.

6.    A taggyűlés további hatásköre:

  • a területi szervezet vagy szekció szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, illetve módosítása;
  • a tisztségviselők beszámoló jelentéseinek megvitatása, elfogadása;
  • a területi szervezet, illetve szekció megszűnésének, illetve az anyaegyesületből való kiválásának elhatározása.

7.   A területi szervezet taggyűlésének fentieken kívül hatásköre a hozzátartozó megyék /a főváros/ küldötteinek megválasztása, amennyiben ezen igazgatási egységekben dolgozó /lakó/ tagok területi szervezeti választást kívánnak. A választást a megyék /a főváros/ elhatározásának megfelelően azonban megyénként is lebonyolítható. A küldöttek választását illetően a 13. §. vonatkozó pontjainak előírása az irányadóak.

8.    A területi szervezet, illetve szekció taggyűlését a területi szervezet, illetve szekció elnöke hívja össze és vezeti.

A taggyűlés határozatképes, ha azon a területi szervezethez, illetve szekcióhoz tartozó társasági tagok legalább fele +1fő jelen van. Amennyiben a taggyűlés határozatképtelen, ugyanazon tárgysorozattal ismételten, de legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

9.    A területi szervezet, illetve a szekció taggyűlése határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához és módosításához, a területi szervezet, illetve a szekció megszűnésének vagy az anyaegyesületből történő kiválásának kimondásához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

 

 

31. §.

 

A kiemelkedően közhasznú működés nyilvánossága

  1. A Társaság tevékenysége nyilvános, gazdálkodásának adatairól, beszámolóiról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról az érintetteket országos folyóiratában, a Gyermekgyógyászat szaklapban köteles tájékoztatni.
  2. A Társaság kiemelkedően közhasznú tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb adatait évente a NÉPSZABADSÁG c. országos napilapban is nyilvánosságra hozza.

A nyilvánosságra hozatalról a Társaság főtitkára köteles gondoskodni oly módon, hogy a beszámoló - a közhasznúsági jelentést elfogadó küldöttközgyűlést követően - 30 napon belül megjelenjen.

 

 

XI.

A TÁRSASÁG TISZTSÉGVISELŐINEK HATÁSKÖRE

 

32. §.

 

1.   A Társaság elnökének hatásköre:

  • Képviseli a Társaságot a hatóságok és más állami, társadalmi szervek, valamint nemzetközi szervezetek előtt.
  •  Vezeti a küldöttközgyűlés, a Vezetőség és az Elnökség tanácskozásait.
  • Dönt és szükség esetén intézkedik az Elnökség két ülése közötti időszakban - a főtitkárral egyetértésben - az Elnökség hatáskörébe tartozó, de halaszthatatlan döntést, illetve intézkedést igénylő ügyekben, kivéve az Elnökség kizárólagos hatáskörét érintő kérdéseket. Egyetértés hiányában az ügyben az Elnökség dönt. Az elnök döntéseiért felelősséggel tartozik és azokról az Elnökség legközelebbi ülésén beszámolni köteles.
  • Őrködik a hatályos jogszabályok, különösen a Társaságra vonatkozó rendelkezések és a Társaság alapszabályának szigorú betartása felett.
  • Ellenőrzi a vezető szervek határozatainak végrehajtását.
  • Irányítja és ellenőrzi a tisztségviselők működését.

2.   Az elnököt akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesíti. Ha a főtitkár is akadályoztatva van, az Elnökségből az elnök által kijelölt személy jár el.

3.    A főtitkár hatásköre:

  • A Társaság vezető szerveinek ülései között a testületek határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Társaság ügyeit.
  • A 32. §. /1/ bekezdés c/ pontjában meghatározott ügyekben az elnökkel egyetértésben dönt, illetve intézkedik.
  • Előkészíti a vezető szervek üléseit, biztosítja működésüket és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.
  • Közvetlenül vagy a Társaság ezzel megbízott tisztségviselője útján tájékoztatja a tagokat a Társaság munkájáról.
  • Az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.
  • A Társaság esetleges alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.
  • A küldöttközgyűlés, a vezetőségi és az elnökségi ülés döntéseiről az érintetteket ajánlott levélben értesíti.

4.   A Társaság Vezetőségének és a felügyelő bizottságának tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói /Ptk. 685. §. b/ pontja/ és munkakörükben egymás alá-fölérendeltjei, valamint a Társaság törvényességi felügyeletet gyakorló szerv dolgozójának közeli hozzátartozói.

5.    A Társaság tisztségviselője csak olyan rendes tag lehet, aki

  • magyar állampolgár,
  • teljes cselekvőképességgel rendelkezik és
  • büntetlen előéletű, valamint
  •  akinél nem áll fenn a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 9. §. /1/ és /2/ bekezdésében meghatározott kizáró ok.

6.   A Társaság megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszüntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7.    Az érintett a megválasztásakor köteles nyilatkozni arról, hogy esetében összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

Amennyiben ilyen ok a megválasztását követően merül fel, azt a tisztségviselő köteles 15 napon belül megszüntetni és arról a választására jogosult szervet tájékoztatni.

8.    A Vezetőség tagjai ellátják az elnök vagy főtitkár által rájuk ruházott vagy bízott feladatokat.

9.    A Társaság tisztségviselői munkájukat társadalmi munkában, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik, indokolt és szükséges kiadásaik megtérítését azonban igényelhetik a Társaságtól.

A Társaság - a Vezetőség által meghatározott elvek szerint - tisztségviselőit, társadalmi munkásait és alkalmazottait jutalomban, tiszteletdíjban részesítheti.

 

 

XII.

A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA

 

33. §.

 

  1. A Társaság vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, rendezvények bevételéből, pénzletétei hozadékából, esetleg szakirodalmi kiadványai nyereségéből képződik.
  2. A Társaság tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  3. A Társaság költségvetését a Vezetőség hagyja jóvá.
  4. A költségvetési tervben jóváhagyott összegeknek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint a Társaság ingó és ingatlan vagyonának kezeléséért az Elnökség felelős.
  5. A Társaság gazdálkodását a felügyelő bizottság a 28. §-ban leírtaknak és működési rendjének megfelelően ellenőrzi.
  6. A Társaság a gazdálkodó tevékenységét a mindenkor fennálló rendelkezések szerint végzi.

 

 

XIII.

A TÁRSASÁG TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

 

34. §.

 

  1. A Társaság működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
  2. Ha a Társaság működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész bírósághoz fordulhat.
  3. A bíróság az ügyész keresete felől az 1989. évi II. törvény 16. §. /2/ bekezdés a—e/ pontja szerint dönt.

 

 

XIV.

A TÁRSASÁG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE

 

35. §.

 

Ha a Társaság olyan tevékenységet folytat, melyet jogszabály feltételhez köt vagy külön szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

 

 

XV.

A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

 

36. §.

 

A Társaság megszűnik feloszlással, más társasággal vagy egyesülettel történő egyesüléssel, feloszlatással, illetve megszűnésének megállapításával.

 

 

XVI.

HATÁLYBALÉPÉS

 

37. §.

 

A módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Társaság 1999. év március hó 05. napján megtartott küldöttközgyűlése fogadta el.

A Társaság 1989. december 14-én elfogadott Alapszabályának jelen módosítással nem érintett kikötései változatlanul érvényben maradnak.

 

 

Kelt: Budapesten, 1999. év március hó 05. napján.

 

Dr. Oláh Éva

az orvostudományok doktora

egyetemi tanár

a Társaság elnöke

 

Ph. 

Dr. Oroszlán György

egyetemi magántanár

a Társaság főtitkára

 

 

 

A Magyar Gyermekorvosok Társasága 1999. év március hó 05. napján Budapesten megtartott küldöttközgyűlése megtárgyalta és egyhangúlag - a fentiek szerint - módosította a 21 /huszonegy/ egymáshoz fűzött oldalon szövegezett, egymással szó szerint megegyező három magyar nyelvű példányban elkészített Alapszabályát.

/A módosított rendelkezéseket a dőlt betűs rész tartalmazza./

 

A küldöttközgyűlés feljogosította a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnökét és főtitkárát, hogy az Alapszabály módosításának bírósági nyilvántartásba vétele és a közhasznú jogállás megszerzése iránt - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 22. §. /1/ bekezdése alapján - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál eljárjon.

 

 

Az Alapszabály módosításának hitelességét igazoljuk:

 

1. ...........................................

Dr. Tekulics Péter küldött

lakcím: 6720 Szeged, Kölcsey u. 13.

 

2.  ...........................................

Prof. Dr. Gyurkovits Kálmán küldött

lakcím: 7257 Mosdós, Petőfi u. 4.