1990-ben, ami­kor a hi­deg­há­bo­rú­nak vé­ge lett és a Szov­jetúnió eu­ró­pai be­fo­lyá­sa csök­kent, az Ame­ri­kai Egye­sült Ál­la­mok Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­u­ma el­kü­lö­ní­tett egy ös­­sze­get ar­ra a cél­ra, hogy egész­ség­üg­­gyel kap­cso­la­tos fej­lesz­té­si ter­ve­ket tá­mo­gas­son Bul­gá­ri­á­ban, (az ak­ko­ri) Cseh­szlo­vá­ki­á­ban, ...

A gyer­mek­ko­ri da­ga­na­tos be­teg­sé­gek gyógy­ulá­sa te­rén je­len­tős ha­la­dás tör­tént az el­múlt év­ti­ze­dek­ben. Ma már a pro­to­kol­lok meg­ter­ve­zé­sé­nél nem­csak a tel­jes gyógy­ulás, ha­nem a mi­nél tel­je­sebb élet­mi­nő­ség is lé­nye­ges szem­pont. A da­ga­nat­el­le­nes ke­ze­lé­sek je­len­tős akut és ké­sői to­xi­ci­tá­sá­nak ...

Az epigenetikus sza­bá­lyo­zás­ban be­kö­vet­ke­ző vál­to­zá­sok egy­re na­gyobb je­len­tő­sé­gé­re de­rül fény a da­ga­na­tok ki­ala­ku­lá­sá­ban és a te­rá­pi­á­ra adott vá­lasz­ban egy­aránt. Egy­re több új, ígé­re­tes tumorellenes szer ke­rül be a kli­ni­kai gya­kor­lat­ba, ame­lyek ha­tá­su­kat az epigenetikus sza­bá­lyo­zás egyes pont­ja­in fej­tik ki. A PML-...

A ve­sék multilokuláris cisz­tás tu­mo­rai rit­kák. A szer­zők cél­ja ezen da­ga­na­tok be­mu­ta­tá­sa két be­teg kór­tör­té­ne­tén ke­resz­tül. Az el­múlt más­fél év­ben két gyer­me­ket ke­zel­tek a szer­zők in­té­ze­té­ben multilokuláris cisztikus ve­se­da­ga­nat­tal. A szö­vet­ta­ni vizs­gá­lat az egyik eset­ben cisztikus, par­ci­á­li­san dif­fe­ren­ci­ált ...

A szer­zők két in­té­zet együtt­mű­kö­dé­sé­vel (SE Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyak Se­bé­sze­ti Kli­ni­ka, il­let­ve
a Szt. Lász­ló Kór­ház Vé­dő­ol­tá­si Szak­ta­nács­adó­ja) le­he­tő­vé tet­ték, hogy a cochlearis imp­lan­tá­ci­ó­ra vá­ró be­te­gek vé­dő­ol­tá­si prog­ram­ban ve­gye­nek részt.
Cél­ki­tű­zés: Az implantált be­te­gek ada­ta­i­nak ...

A Föld la­kos­sá­gá­nak kb. 60-80%-a laktóz-intoleráns, amely gyak­ran nem ke­rül kó­ris­mé­zés­re. Az adult-típusú laktóz-intolerancia hát­te­ré­ben a kö­zel­múlt­ban két­faj­ta ge­ne­ti­kai po­li­mor­fiz­must ha­tá­roz­tak meg, amely­nek meg­osz­lá­sa leg­job­ban az észak-eu­ró­pai or­szá­gok­ban is­mert. A pri­mer autoszomális recesszív örök­lés­me­ne­tet mu­ta­tó ...

A vizs­gá­lat cél­ja: a bu­da­pes­ti gyer­mek- és ser­dü­lő­ko­ri ön­gyil­kos­ság­ok elem­zé­se volt kor­cso­port­ok, ne­mek, év­sza­kos meg­osz­lás és az el­kö­ve­tés mód­ja sze­rint. Eu­ró­pá­ban a gyer­mek- és ser­dü­lő­ko­rú­ak kö­zött ha­zánk­ban a leg­na­gyobb ará­nyú az ön­gyil­kos­ság.
Anyag és mód­szer: A Sem­mel­we­is Egye­tem Igaz­ság­ügyi ...

Szer­zők is­mé­tel­ten vizs­gál­ták is­ko­lás gyer­me­kek jód­el­lá­tott­sá­gát há­rom ha­zai te­le­pü­lé­sen (Bu­da­pest, Csákvár, Szol­nok), ke­re­ken egy év­ti­zed táv­la­tá­ban. Az el­ső vizs­gá­lat 1994-ben tör­tént egy eu­ró­pai ta­nul­mány, a „ThyroMobil-study” ke­re­té­ben. A fel­mé­rést 2005-ben meg­is­mé­tel­ték az elő­ször al­kal­ma­zott ...

Is­mert, hogy cso­dá­la­tos apa és fiú orvosegyéniségek al­kot­tak. Né­hány pél­dát eme­lünk ki: idő­sebb Im­re Jó­zsef és if­jabb Im­re Jó­zsef, Ko­rá­nyi Fri­gyes és Ko­rá­nyi Sán­dor, idő­sebb Jancsó Mik­lós és if­jabb Jancsó Mik­lós, Grósz Emil és Grósz Ist­ván. Va­la­men­­nyi­en örök­fé­nyű csil­la­gok a tu­do­mány ég­bolt­ján.
Kö­zé­jük tar­to­zik a ...

Gerald Ford, az Egye­sült Ál­la­mok el­nö­ke 1976-ban a „National Medal of Science” ne­vű ér­dem­rend­del tün­tet­te ki Prof. Dr. György Pált, a gyer­me­kek táp­lál­ko­zá­sa te­rén vég­zett ku­ta­tá­sai, új vi­ta­mi­nok fel­fe­de­zé­se, va­la­mint az In­do­né­zi­á­ban és Thailandban a nép táp­lál­ko­zá­sá­nak ja­ví­tá­sa ér­de­ké­ben ki­fej­tett mun­kás­sá­ga ...

Ez év­ben Princzinger Ágo­ta ren­dez­te kong­resszusunkat Nyír­egy­há­zán áp­ri­lis 10–12 kö­zött. A kong­res­­szust a Tár­sa­ság szel­le­mi aty­já­nak te­kint­he­tő Szénásy Jó­zsef pro­fes­­szor em­lé­ké­nek szen­tel­tük, aki 88 éves ko­rá­ban, 2007. áp­ri­lis 10-én hunyt el. El­évül­he­tet­len ér­de­me­ket szer­zett a kez­de­ti, ál­ta­lunk „há­rom­lá­bú­nak” ...

A Ma­gyar Gyermekleukémia Te­rá­pi­ás Mun­ka­cso­port 1971 óta va­ló­sít­ja meg a gyer­mek­ko­ri le­u­ké­mi­ás be­te­gek szisz­te­ma­ti­kus re­giszt­rá­lá­sát, egy­sé­ges ki­vizs­gá­lá­sát, gyógy­ke­ze­lés­ét, gon­do­zá­sát és utánkövetését. 1973 óta a Mun­ka­cso­port­ból fej­lő­dött Gyermekonkológiai Há­ló­zat, amely je­len­leg a Ma­gyar Gyer­mek­or­vos­ok ...

Az International Children’s Continence Society (ICCS – Gyer­me­kek vi­ze­lé­si prob­lé­má­i­val fog­lal­ko­zó nem­zet­kö­zi szak­mai szer­ve­zet) sze­rint az éj­sza­kai ágy­ba­vi­ze­lés, az­az pri­mer enuresis nocturna (Primary Nocturnal Enuresis, PNE) a gyer­me­kek­nél ká­ro­so­dott ideg­rend­sze­ri, meg­ér­té­si funk­ci­ók za­va­rá­val és éb­re­dé­si ne­héz­ség­gel jár ...

A szer­ző rö­vi­den is­mer­te­ti a gyer­mek­ko­ri el­hí­zás je­len­tő­sé­gét a fel­nőtt­ko­ri kardio­vasz­kuláris be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sá­ban. Az obesitas eu­ró­pai gyer­mek­ko­ri gya­ko­ri­sá­gá­nak be­mu­ta­tá­sa után ré­geb­bi és né­hány éves ha­zai gyer­mek­ko­ri vizs­gá­la­to­kat mu­tat be. Is­mer­te­ti a ha­zai ma­gas (34%) el­hí­zá­si ada­to­kat ...

Az el­hí­zás az utób­bi há­rom év­ti­zed­ben epidemia vált, prevalenciája vi­lág­szer­te nő nem­csak fel­nőtt-, ha­nem gyer­mek- és ser­dü­lő­kor­ban is. Az el­hí­zás a kardiovaszkuláris be­teg­sé­ge­ken kí­vül más be­teg­sé­gek szem­pont­já­ból is koc­ká­za­ti té­nye­ző. A je­len­tős ge­ne­ti­kai ku­ta­tá­sok ed­dig ugyan nem hoz­tak nagy át­tö­rést, de az utób­bi ...

Az ér­el­me­sze­se­dés gyer­mek, il­let­ve ser­dü­lő­kor­ban kez­dő­dik. A fi­a­tal fel­nőtt­ko­ri ér­el­me­sze­se­dés­nek és következménye­i­nek a szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek­nek egyik ve­szé­lyez­te­tő té­nye­ző­je le­het a gyer­mek és ser­dü­lő­ko­ri el­hí­zás. Ez kü­lö­nö­sen ak­kor igaz, ha az el­hí­zás­hoz más ve­szé­lyez­te­tő ...

Az al­ler­gia ko­runk nép­be­teg­ség­évé vált. Az al­ler­gi­ás be­te­gek szá­ma óri­á­si mér­ték­ben meg­sza­po­ro­dott. A né­pes­ség több mint 20%-a szen­ved az al­ler­gia valamelyik faj­tá­já­tól. Sta­tisz­ti­kai ada­tok sze­rint min­den har­ma­dik be­teg­nek szem­tü­ne­tei is van­nak, ame­lyek kel­le­met­len pa­na­szo­kat okoz­nak, és nagy­mér­ték­ben ...

Sze­münk­nek, il­let­ve a jó lá­tás­nak igen fon­tos sze­re­pe van a nor­má­lis élet­vi­tel­ben. Kü­lö­nö­sen ne­héz hely­zet­be ke­rül és ki­szol­gál­ta­tot­tá vá­lik, aki­nek ma­ra­dan­dó lá­tás­ká­ro­so­dá­sa van, hi­szen a vi­lág­ról ka­pott in­for­má­ci­ók leg­na­gyobb ré­szét sze­münk köz­ve­tí­ti. Fon­tos azok­nak a be­teg­sé­gek­nek és ...

A ter­hes­ség alat­ti szív­be­teg­ség gya­ko­ri­sá­ga 1-4%. Nap­ja­ink­ban a szív­be­teg ter­he­sek mint­egy 80%-a szív­műtött, vagy nem ope­rált kongenitális vitiumos, ugyan­is a vitiumos újszölöttek 85%-a el­éri a fel­nőtt­kort. Egy­re gyak­rab­ban szem­be­sü­lünk a kér­dés­sel vál­lal­hat­ja-e a szív­be­teg anya gyer­me­ke ki­hor­dá­sát, vi­lág­ra­ho­za­ta­lát. Ilyen ...