A száj­üre­gi egész­ség meg­őr­zé­sé­nek kulcs­sze­re­pe van az ál­ta­lá­nos egész­sé­gi ál­la­pot meg­tar­tá­sá­ban. Ha­zánk­ban a gyer­mek­ko­ri cariesprevalencia még min­dig igen ma­gas, ezért a cariesprevenció komp­lex mód­sze­re­i­nek (fluoridok, táp­lál­ko­zás­irá­nyí­tás, szájhigiéne) al­kal­ma­zá­sa fel­tét­le­nül szük­sé­ges. A fog­szu­va­so­dás ...

A vé­dő­ol­tás­ok al­kal­ma­zá­sa szin­te ki­zá­ró­lag a cse­cse­mő­kor­hoz, kis­gyer­mek­kor­hoz kap­cso­ló­dik. Gya­ko­ri prob­lé­ma eb­ben az élet­kor­ban az egye­sek sze­rint túl­zsú­folt im­mu­ni­zá­ci­ós pa­let­ta és­­sze­rű fel­hasz­ná­lá­sa, a gyer­me­kek ol­tá­si ter­ve. Is­ko­lá­ba já­ró gye­rek­nél vi­szont – kül­föl­di uta­zást ...

Az aszt­ma ál­la­pot­ros­­szab­bo­dá­sá­nak leg­gya­ko­ribb kiváltó oka gyer­mek- és fel­nőtt­kor­ban egy­aránt a lég­úti ví­rus­in­fek­ció. Ka­na­dá­ban 1990–2004 kö­zött 250.000 aszt­ma mi­at­ti kór­há­zi fel­vé­telt ta­nul­má­nyoz­tak, és meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy en­nek csú­csa gyer­me­kek­nél min­den év­ben a 38. hé­ten, szep­tem­ber­ben van. Ezt egy ...

Az idő­sebb Torday Ferencz 1841-ben szü­le­tett Lé­ken. Or­vo­si ta­nul­má­nya­it Pes­ten vé­gez­te, ahol 1865-ben avat­ták or­vos­dok­tor­rá. 1885-ben gyer­mek­gyó­gy­á­­szat­ból lett egye­­­te­mi ma­gán­ta­nár. 1866 és 1888 kö­zött a pes­ti Nem­ze­ti Tor­na­egy­let or­vo­sa és a tor­na ta­ní­tó­kép­ző élet- és bonc­tan ta­ná­ra. 1888. má­jus 30-án Bu­da­pes­ten halt ...

A ne­mi szer­vek gyul­la­dá­sos meg­be­te­ge­dé­se a leg­gyak­rab­ban elő­for­du­ló nő­gyógy­ásza­ti kór­kép. Mi­vel gyer­mek­kor­ban az endocervicalis mi­ri­gyek még nem al­kal­ma­sak a bak­té­ri­u­mok meg­te­le­pe­dé­sé­re, a cervicitis, az adnexumokat érin­tő aszcendáló fer­tő­zés sze­ren­csé­re rit­ka, el­len­ben a vulvovaginitis mi­att or­vos­hoz for­du­lók a ...

A photodermatosisok mind­egyi­ke gyer­mek­kor­ban is elő­for­dul. Leg­gya­ko­rib­bak az idiopátiás kór­ké­pek, más­kor a fény­ér­zé­keny­ség el­ső je­le le­het ge­ne­ti­kus hát­te­rű vagy anyag­cse­re­za­var okoz­ta meg­be­te­ge­dé­sek­nek. Egy ré­szük csak a bőr­re kor­lá­to­zó­dik, má­so­kat spe­ci­fi­kus extrakután tü­ne­tek kí­sér­nek. Né­me­lyi­kük spon­tán ...

El­ső mun­ka­he­lyem a bu­da­pes­ti Or­vos­tu­do­má­nyi Egye­tem Kór­bonc­ta­ni és Rák­ku­ta­tó In­té­ze­te volt, ahol ak­kor a gyer­mek­ko­ri da­ga­na­tok­kal sen­ki nem fog­lal­ko­zott. 1954-ben ke­rül­tem át a II. Gyer­mek­kli­ni­ká­ra. 1960-ban Eckhardt Sán­dor bíz­ta­tá­sá­ra és Odile Schweisguth se­gít­sé­gé­vel a fran­cia ál­lam ösz­tön­dí­já­val az ál­ta­la ...

Az oszt­rák-ma­gyar gyer­mek­gyógy­ásza­ti kap­cso­la­tok már a rég­múlt­ban kez­dőd­tek. A kli­ni­kai tu­do­má­nyos gon­dol­ko­dás és in­for­má­ció­cse­ré­nek há­bo­rú utá­ni új­ra­élesz­té­se Auszt­ria és Ma­gyar­or­szág kö­zött a köl csö­nös fá­ra­do­zás ered­mé­nye­ként már a XX. sz. 70-es éve­i­ben – ami­kor a vas­füg­göny még el­vá­lasz­tot­ta a ...

1990-ben, ami­kor a hi­deg­há­bo­rú­nak vé­ge lett és a Szov­jetúnió eu­ró­pai be­fo­lyá­sa csök­kent, az Ame­ri­kai Egye­sült Ál­la­mok Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­u­ma el­kü­lö­ní­tett egy ös­­sze­get ar­ra a cél­ra, hogy egész­ség­üg­­gyel kap­cso­la­tos fej­lesz­té­si ter­ve­ket tá­mo­gas­son Bul­gá­ri­á­ban, (az ak­ko­ri) Cseh­szlo­vá­ki­á­ban, ...

A gyer­mek­ko­ri da­ga­na­tos be­teg­sé­gek gyógy­ulá­sa te­rén je­len­tős ha­la­dás tör­tént az el­múlt év­ti­ze­dek­ben. Ma már a pro­to­kol­lok meg­ter­ve­zé­sé­nél nem­csak a tel­jes gyógy­ulás, ha­nem a mi­nél tel­je­sebb élet­mi­nő­ség is lé­nye­ges szem­pont. A da­ga­nat­el­le­nes ke­ze­lé­sek je­len­tős akut és ké­sői to­xi­ci­tá­sá­nak ...

Az epigenetikus sza­bá­lyo­zás­ban be­kö­vet­ke­ző vál­to­zá­sok egy­re na­gyobb je­len­tő­sé­gé­re de­rül fény a da­ga­na­tok ki­ala­ku­lá­sá­ban és a te­rá­pi­á­ra adott vá­lasz­ban egy­aránt. Egy­re több új, ígé­re­tes tumorellenes szer ke­rül be a kli­ni­kai gya­kor­lat­ba, ame­lyek ha­tá­su­kat az epigenetikus sza­bá­lyo­zás egyes pont­ja­in fej­tik ki. A PML-...

A ve­sék multilokuláris cisz­tás tu­mo­rai rit­kák. A szer­zők cél­ja ezen da­ga­na­tok be­mu­ta­tá­sa két be­teg kór­tör­té­ne­tén ke­resz­tül. Az el­múlt más­fél év­ben két gyer­me­ket ke­zel­tek a szer­zők in­té­ze­té­ben multilokuláris cisztikus ve­se­da­ga­nat­tal. A szö­vet­ta­ni vizs­gá­lat az egyik eset­ben cisztikus, par­ci­á­li­san dif­fe­ren­ci­ált ...

A szer­zők két in­té­zet együtt­mű­kö­dé­sé­vel (SE Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyak Se­bé­sze­ti Kli­ni­ka, il­let­ve
a Szt. Lász­ló Kór­ház Vé­dő­ol­tá­si Szak­ta­nács­adó­ja) le­he­tő­vé tet­ték, hogy a cochlearis imp­lan­tá­ci­ó­ra vá­ró be­te­gek vé­dő­ol­tá­si prog­ram­ban ve­gye­nek részt.
Cél­ki­tű­zés: Az implantált be­te­gek ada­ta­i­nak ...

A Föld la­kos­sá­gá­nak kb. 60-80%-a laktóz-intoleráns, amely gyak­ran nem ke­rül kó­ris­mé­zés­re. Az adult-típusú laktóz-intolerancia hát­te­ré­ben a kö­zel­múlt­ban két­faj­ta ge­ne­ti­kai po­li­mor­fiz­must ha­tá­roz­tak meg, amely­nek meg­osz­lá­sa leg­job­ban az észak-eu­ró­pai or­szá­gok­ban is­mert. A pri­mer autoszomális recesszív örök­lés­me­ne­tet mu­ta­tó ...

A vizs­gá­lat cél­ja: a bu­da­pes­ti gyer­mek- és ser­dü­lő­ko­ri ön­gyil­kos­ság­ok elem­zé­se volt kor­cso­port­ok, ne­mek, év­sza­kos meg­osz­lás és az el­kö­ve­tés mód­ja sze­rint. Eu­ró­pá­ban a gyer­mek- és ser­dü­lő­ko­rú­ak kö­zött ha­zánk­ban a leg­na­gyobb ará­nyú az ön­gyil­kos­ság.
Anyag és mód­szer: A Sem­mel­we­is Egye­tem Igaz­ság­ügyi ...

Szer­zők is­mé­tel­ten vizs­gál­ták is­ko­lás gyer­me­kek jód­el­lá­tott­sá­gát há­rom ha­zai te­le­pü­lé­sen (Bu­da­pest, Csákvár, Szol­nok), ke­re­ken egy év­ti­zed táv­la­tá­ban. Az el­ső vizs­gá­lat 1994-ben tör­tént egy eu­ró­pai ta­nul­mány, a „ThyroMobil-study” ke­re­té­ben. A fel­mé­rést 2005-ben meg­is­mé­tel­ték az elő­ször al­kal­ma­zott ...

Is­mert, hogy cso­dá­la­tos apa és fiú orvosegyéniségek al­kot­tak. Né­hány pél­dát eme­lünk ki: idő­sebb Im­re Jó­zsef és if­jabb Im­re Jó­zsef, Ko­rá­nyi Fri­gyes és Ko­rá­nyi Sán­dor, idő­sebb Jancsó Mik­lós és if­jabb Jancsó Mik­lós, Grósz Emil és Grósz Ist­ván. Va­la­men­­nyi­en örök­fé­nyű csil­la­gok a tu­do­mány ég­bolt­ján.
Kö­zé­jük tar­to­zik a ...

Gerald Ford, az Egye­sült Ál­la­mok el­nö­ke 1976-ban a „National Medal of Science” ne­vű ér­dem­rend­del tün­tet­te ki Prof. Dr. György Pált, a gyer­me­kek táp­lál­ko­zá­sa te­rén vég­zett ku­ta­tá­sai, új vi­ta­mi­nok fel­fe­de­zé­se, va­la­mint az In­do­né­zi­á­ban és Thailandban a nép táp­lál­ko­zá­sá­nak ja­ví­tá­sa ér­de­ké­ben ki­fej­tett mun­kás­sá­ga ...

Ez év­ben Princzinger Ágo­ta ren­dez­te kong­resszusunkat Nyír­egy­há­zán áp­ri­lis 10–12 kö­zött. A kong­res­­szust a Tár­sa­ság szel­le­mi aty­já­nak te­kint­he­tő Szénásy Jó­zsef pro­fes­­szor em­lé­ké­nek szen­tel­tük, aki 88 éves ko­rá­ban, 2007. áp­ri­lis 10-én hunyt el. El­évül­he­tet­len ér­de­me­ket szer­zett a kez­de­ti, ál­ta­lunk „há­rom­lá­bú­nak” ...