Magyarországon évente 200-250 gyermeket diagnosztizálnak daganatos meg­betegedéssel, amelyek kezelésében a fájdalomcsillapítás alapvető jelentőségű.
A fájdalom forrása lehet a daganat közvetlen hatása, az onkológiai kezelések szövődményei vagy a diagnosztikus beavatkozások, és gyakran krónikussá válik.
A fájdalom megélése életkorfüggő, ezért a kezelés egyénre szabott, figyelembe véve a gyermek bio-...

Az adoleszcens akne az egyik leggyakoribb gyulladásos bőrbetegség, amelynek prevalenciája emelkedő tendenciát mutat. A kezelés egyik legfontosabb célja, a pszichés és az esztétikai teher csökkentésén túl, a gyulladásos léziók mielőbbi szanálása és a következményesen kialakuló, maradandó aknés hegek számának csökkentése, illetve lehetőség szerint a hegképződés megelőzése. A közlemény bemutatja a ...

A gyermekkori, klasszikus vírusos bőrbetegségek diagnózisa a legtöbb esetben gyorsan felállítható, azonban gyakran látunk szokatlan vagy kiterjedt bőrtüneteket, amelyek felismerése és differenciálása nem mindig könnyű. A COVID-19-pandémia során számos új bőrtünet megjelenését tapasztaltuk, illetve régóta ismert vírusok kerültek azonosításra érdekes, atípusos tünetek hátterében. Cikkünkben szeretnénk felhívni...

A vírusos eredetű szemölcsök prevalenciája folyamatosan emelkedő tendenciát mutat gyermekkorban. Az óvodás, az általános- és a középiskolás korosztály körében is igen gyakori bőrgyógyászati problémát jelent a léziók kialakulása. Ezen vírusos infekciók gyors terjedést mutatnak a közösségekben. A rendelkezésre álló kezelési lehetőségek alkalmazhatósága és hatékonysága változó. A mielőbbi, hatékony ...

A bőrt érintő mikózisok egyre növekvő incidenciát mutatnak a gyermekek körében, bármely életkorban előfordulhatnak. Lokalizáció szerint az epidermist, a hajat, a körmöket és a mukozális felszíneket érintő felületes fertőzéseket, valamint a bőr mélyebb szöveti struktúráiba terjedő, mély gombás fertőzéseket külön­böztetjük meg. Jelen kézirat a leggyakrabban előforduló szuperficiális gombás ...

A napfénynek jelentős biológiai hatása van a kültakarónkra. A csecsemők és a kisgyermekek bőre különösen érzékeny az UV- (ultarviola) sugárzás káros hatásaival szemben, ekkor a legnagyobb a bőr UV-sugárzással szembeni sebezhetősége. Az UV-irradiáció minden életkorban a bőrtumorok igen fontos rizikótényezője, azonban irodalmi adatok szerint a gyermekkorban elszenvedett napégések különösen meghatározóak a ...

A neurotrofikus tropomiozin receptor-tirozin-kináz (NTRK-) géncsalád tagjainak patogén fúziói számos felnőtt- és gyermekkori daganat kialakulásában játszanak szerepet. Az NTRK-gének által kódolt tirozin-kináz receptorok gátlásával (NTRK-inhibitorok) számos, gyermekkorban jelentkező szolid tumor, köztük több központi idegrendszeri daganattípus hatékony kezelése válik lehetővé. Ezen szájon át szedhető, gyermekekre ...

A neurofibromatózis (NF-1) az egyik leggyakoribb genetikai kórkép, amelynek prevalenciája 1:2000-3000. Autoszomális domináns öröklődésmenetet mutat. Hátterében az NF1 gén patogén mutációja áll, amely a neurofibromin fehérje csökkent termelődésén keresztül az intracelluláris RAS-jelátviteli útvonal fokozott aktivitása révén vezet sejtproliferációhoz. A kialakuló daganatok a lokális növekedés és a nyomási ...

Nagy örömömre szolgál, hogy a Gyermekorvos Továbbképzés legfrissebb számában a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika munkatársainak tollából íródott Dermatológiai blokk közleményeit ajánlhatom most szíves figyelmükbe. A cikkek témájának kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy a gyermekgyógyászati praxisban is gyakran előforduló bőrgyógyászati problémákról írjunk naprakész ...

A Ewing-szarkóma diagnosztikája és túlélési eredményei jelentősen javultak az elmúlt évtizedben. Diagnosztikája minden esetben genetikai alapú, amely a betegség kialakulásáért felelős fúziós gén jelenlétének kimutatásán nyugszik.
Egy nemzetközi kezelési séma eredményeként, amelynek Magyarország is aktív résztvevője volt, a szövettanilag jól reagáló, lokalizált betegek össztúlélése 90% feletti, míg a ...

Az onkológiai betegek tápláltsági állapota jelentősen befolyásolja a teljes túlélést és az eseménymentes túlélést. Megfelelő tápláltsági állapotban a betegek jobban tolerálják a kezeléseket, csökken a fertőzések kialakulásának kockázata és javul az életminőség (1). Habár jelenleg nem áll rendelkezésünkre részletes táplálásterápiás protokoll a gyermekonkológiai betegellátásban, ezek alapján a ...

A magas kockázatú neuroblastoma a gyermekonkológia egyik legnagyobb klinikai kihívása. A multimodális terápia – intenzív indukciós kemoterápia, primer daganat sebészi eltávolítása, nagy dózisú konszolidációs kemoterápia autológ őssejtátültetéssel, valamint fenntartó kezelés immunterápiával és retinoidokkal – jelentős előrelépést eredményezett, de a 5 éves eseménymentes túlélési arány mindössze ...

Az atópiás ekcéma egyike a leggyakoribb gyermekbőrgyógyászati kórképeknek, a betegséggel igen gyakran találkozhatunk a gyermekgyógyászati és a gyermekbőrgyógyászati praxisban egyaránt. A tünetek jellegzetes morfológiája és anatómiai lokalizációja alapján általában nem jelent nehézséget a helyes diagnózis felállítása. Krónikus bőrbetegségről lévén szó, kezelése és gondozása gyakran hosszú éveken, akár ...

A belégzett allergének kiváltotta allergiás nátha az élet második éve után kezd kialakulni, és a gyermekkoron belül az iskolásoknál a leggyakoribb. A felnőttkoron belül a 20–25. életévekben éri el a maximumot az előfordulása. A sikeres tüneti kezelésnek a releváns allergén kerülésén, a tüneti kezelésen, az ehhez társuló, egyetlen oki kezelésnek számító allergén immunterápián kell alapulnia. Nem lehet ...

Az allergiás betegségek egyik formája, amely elsősorban a felső légutak és az orr nyálkahártyáját érinti. A leggyakoribb allergiás megbetegedés, amely már 3-4 éves kortól kezdődően jelentkezik és a gyermekek, illetve fiatal felnőttek közel egyharmadát érinti. A szezonális allergiás náthát szénanáthaként vagy allergiás rhinitisként is nevezhetjük, és ismert, hogy jelentősen befolyásolja az iskolai ...

A XXl. században a világ összes országának a malnutríció (alul- és túltápláltság) kettős terhével kell szembenéznie. Az energiabevitelen túlmenően a táplálkozás olyan komplex hormonális és metabolikus útvonalakat befolyásol, amelyek a gyermekek szomatikus, értelmi és érzelmi fejlődését irányítják. Hazánkban jelenleg a túltápláltság (és társuló metabolikus/nem fertőző krónikus megbetegedések) jelenti a ...

A gyermekkori elhízás a prevenció egyik legfontosabb területe. Részben gyakori­sága miatt, részben mert az elhízott gyermekek számottevő része elhízott felnőtté is válik. A vele járó komorbiditások már gyermekkorban megjelennek, és a felnőttkort is végigkísérik. A hatékony kezeléshez szükséges az obesitas időben való felismerése, a diagnosztikai és terápiás lépések következetes, az érintett családok és a ...

A genetikai elhízás, beleértve a monogénes és szindrómákhoz társuló formákat, ritka és összetett neuroendokrin kórképek, melyek hátterében a leptin-melanokortin útvonal diszfunkciója áll. A súlyosan elhízott gyermekek körében jelenleg 5-10%-ra becsült e másodlagos elhízásformáknak a prevalenciája. A genetikai eredetű elhízás kezelése is sokáig csak az életmódbeli változtatások, azaz a táplálkozás és a ...

Az allergológia és a klinikai immunológia a bőrgyógyászat dinamikusan fejlődő ágazata, amely szinte valamennyi diszciplínához kapcsolódik. Az allergológiai reakciók során az összetett immunológiai folyamatok változatos tüneteket, szervi manifesztációkat okozhatnak, a tünetek súlyossága igen széles spektrumot mutat: a lokalizált kontakt dermatitistől az életveszélyes anafilaxiás sokkig terjedhet. Az allergének ...