Igen nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a Gyermekorvos Továbbképzés szerkesztősége ismételten felkérte a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának munkatársait a jelenlegi lapszám gyermekbőrgyógyászati témájú blokkjának összeállítására. A cikksorozatban olyan témákat választottunk, amelyek valóban érintik a gyermekorvosi praxis mindennapjait, és gyakorlati segítséget nyújtanak a...

A gyermekorvosi praxist a betegek 20-30%-a valamely bőrgyógyászati probléma miatt keresi fel. Ezen bőrbetegségek többsége adekvát terápiával néhány hét alatt gyógyítható, nem igényel speciális szakellátást. Felismerésük, differenciál­diagnosztikájuk a helyes kezelés kulcsa. Közleményünkben a háziorvosi ellátás során gyakran előforduló, megfelelő gyakorlattal egyszerűen kezelhető virális, bakteriális, ...

Az acne vulgaris a serdülőkor egyik leggyakoribb bőrbetegsége, prevalenciája a fiatalok körében elérheti a 80-90%-ot. Az enyhe esetek többnyire lokális terápiával kezelhetőek, a középsúlyos–súlyos formákban azonban szisztémás kezelés szükséges. A gyermekgyógyászok gyakran elsőként találkoznak az acnés betegekkel, ezért szerepük kulcsfontosságú a megfelelő betegirányításban, amelyhez a terápia alapvető ...

 A periorális régióban megjelenő bőrtünetek a mindennapi orvosi gyakorlatban gyakoriak, ugyanakkor differenciáldiagnosztikai és kezelési szempontból egyes esetekben kihívást jelenthetnek. Az arcon, a száj körüli régióban a bőrön észlelt eritémás, papulózus, pusztulózus, papulopusztulózus, papulovezikulózus, illetve hámlással kísért bőrelváltozások egymástól eltérő dermatosisok megjelenési formái ...

A gyermekkori atópiás ekcéma közel 20%-os prevalenciájával a gyermekgyógyászati praxis egyik leggyakoribb klinikai kihívása, amelynek kezelésében a megfelelően kivitelezett lokális terápiás modalitások meghatározó szerepet töltenek be. A kezelési algoritmus alapvetően a kórfolyamat aktuális fázisához illeszkedik: az akut exacerbációk során alkalmazott reaktív kezelés célja a gyulladásos folyamatok gyors ...

A 2000-es évek elejétől, tehát az elmúlt mintegy 20 esztendőben, jelentős szemléletváltás történt az immunmediált bőrgyógyászati betegségek (atópiás dermatitis [AD], psoriasis, alopecia areata [AA], vitiligo, hidradenitis suppurativa, autoimmun bőrgyógyászati kórképek) kezelésében. Az alapkutatások fejlődésének köszönhetően igen pontosan megismerhettük a kórképek patomechanizmusát, amely lehetővé tette a ...

Vesekő akkor keletkezhet, ha a vizelet alkotóelemei kicsapódnak, és aggregációjuk révén szilárd idegen test jön létre a vesében vagy a húgyutakban. Gyermekkorban lényegesen nagyobb arányban mutathatóak ki örökletes vagy anyagcsere-eredetű eltérések (pl. hypercalciuria, cystinuria, primer hyperoxaluria), amelyek gyanúja esetén indokolt a részletes kivizsgálás. A tünetek gyakran atípusosak, ritka a heves alhasi görcs. A...

Az enuresis nocturna akaratlan vizelés, alvás közben 5 éves életkor után, veleszületett vagy szerzett központi idegrendszeri, és/vagy húgyúti károsodás nélkül. Prevalenciája 10-20% között van. Részletes kórtörténet, folyadék fogyasztási -ürítési napló, fizikális vizsgálat, vizeletvizsgálat szükségesek ahhoz, hogy az enuresis nocturnát primer vagy szekunder, monoszimptómás vagy nem monoszimptómás csoportba ...

Egy négy éve történt, rendkívül sajnálatos tragédia, amelynek során egy 7 éves, földimogyoró-allergiás kisfiú vesztette életét egy váratlan expozíció kapcsán kialakult anafilaxiás reakció következtében, átformálta hazánkban a gyermekkori anafilaxiákkal, azon belül is elsősorban az ételallergiákkal kapcsolatos hozzáállást. Nemcsak a szakemberek, hanem az érintett családok, illetve a szélesebb közvélemény ...

A világviszonylatban is 30% körüli prevalenciájú allergiás nátha kezelése az allergéngének távoltartásával, a tüneti szerek állandó szedésével nem jelent tartós életminőség javulást, gyógyulást a betegnek. A kisiklott immuntolerancia helyreállításával, az allergén immunterápiával a helyes immuntoleranciát próbáljuk visszaállítani, amely a kezelés abbahagyása után is évekig hatékony maradhat, a beteg a ...

A szemészeti allergiák a szemfelszín allergiás gyulladásával járó állapotok. Az allergiás kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori állapot, amely általában allergiás náthával együtt jelentkezik. A ritkább, súlyosabb formák már érintik a szaruhártyát és veszélyeztetik a látást. Az allergiás szemgyulladást gyakran alulbecsülik mind a betegek, mind az orvosok, holott az életminőség kifejezett romlása, a betegség ...

Az allergológia és a klinikai immunológia területe az elmúlt évtizedekben az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ágává vált. Ez a fejlődés egyben kényszerű válasz korunk egyik legégetőbb népegészségügyi kihívására: az allergiás betegségek „világjárványára”. Míg korábban az allergiát egyfajta szezonális kényelmetlenségnek vagy izolált szervi problémának tekintették, ma már egy ...

A fogantatástól a gyermek kétéves koráig tartó időszak – az első 1000 életnap – az immunrendszer strukturális és funkcionális érésének egyik legkritikusabb szakasza. Ebben az érzékeny fejlődési ablakban zajlik az immunológiai tolerancia kialakulása, a gyulladásos válaszkészség hosszú távú beállítódása, valamint az immunmetabolikus és neuroendokrin szabályozás alapmintázatainak rögzülése. A korai ...

A közlemény célja az allergiás megbetegedések és az asztma patomechanizmusában bekövetkezett szemléletváltás bemutatása, a perinatális programozástól a precíziós medicináig. A munka áttekinti a barrierhipotézis szerepét, az epigenetikai módosulások hatását és a mikrobiom, kiemelten a Staphylococcus aureus jelentőségét a T2-típusú gyulladás fenntartásában. A legfrissebb kutatási adatok alapján elemzi az asztma ...

Az allergiás rhinitis az orrnyálkahártya IgE-mediált, krónikus gyulladásos megbetegedése, amely genetikailag fogékony egyénekben (atópiás hajlam) környezeti allergének hatására alakul ki (1–3). A kórkép a fejlett országok egyik leggyakoribb atópiás betegsége, prevalenciája mind gyermek-, mind felnőttkorban jelentős, és az utóbbi évtizedekben növekvő tendenciát mutat (1, 2). Bár sok esetben „enyhe” ...

A Down-szindrómával (DS) élő gyermekek, kamaszok és fiatalok Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház Down Szakrendelésén alkalmazott főbb nemzetközi irányelveket és saját tapasztalatainkat mutatjuk be, hogy segítse a gyermekgyógyászokat és a háziorvosokat a leggyakoribb, értelmi elmaradással járó genetikai szindróma és társbetegségeinek ellátásában. A kromoszómatöbblet számos gént és ennek ...

 A ritka betegségek heterogén, döntően genetikai eredetű kórképek csoportját alkotják, és bár egyenként ritkák, összességükben jelentős egészségügyi terhet jelentenek. Jelenleg több mint 6000-8000 ritka kórképet ismerünk, és a molekuláris diagnosztika fejlődése (pl. exom- és genomszekvenálás) folyamatosan bővíti a felismerhető betegségek körét, valamint korábbi stádiumban teszi lehetővé a diagnózist....

A gerincvelői izomsorvadás (Spinal Muscular Atrophy, SMA) kezelése történelmet írt a korai gyermekhaláltól az akár tünetmentes fejlődésig eltelt több mint egy évszázad alatt, a genetika fejlődésének, a betegségmódosító terápiák kifejlesztésének, a preszimptómás kezelésnek és a multidiszciplináris ellátásnak köszönhetően. A gyógyszerek megváltoztatták a betegség kórlefolyását, amely a már fennálló ...

Az oxaláthomeosztázist az endogén oxaláttermelődés, az étrendi bevitel és a szervezetből történő kiválasztás közötti egyensúly tartja fenn. A hyperoxaluria – az oxalátanyagcsere-végtermék vizelettel történő fokozott kiválasztása – hozzájárulhat a vesekőképződéshez és más egészségügyi problémákhoz. Primer hyperoxaluriában a glioxilátmetabolizmus zavara miatt endogén oxalát-túltermelődés áll fenn. ...