A Nem­zet­kö­zi Diabetes Szö­vet­ség becs­lé­se sze­rint 2025-re a vi­lá­gon 333 mil­lió cu­kor­be­teg lesz vi­lág­szer­te, 90%-uk 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­ben szen­ved majd. A vi­lág­szer­te „jár­vány­sze­rű­en” ter­je­dő diabetes mellitus egy­re na­gyobb prob­lé­mát je­lent te­hát az egész­ség­ügy­nek és a tár­sa­da­lom egé­szé­nek egy­aránt, ezért az utób­bi ...

Az obstruktív szindró­ma kli­ni­kai he­te­ro­ge­ni­tá­sa és az egyes kór­for­mák prog­nó­zi­sá­nak kü­lön­bö­ző­sé­ge mi­att az aszt­ma te­rá­pi­á­ja az el­ső élet­évek­ben prob­le­ma­ti­ku­sabb, mint ké­sőb­bi élet­kor­ban. Az aszt­ma spekt­rum­ba tar­to­zó bár­me­lyik kór­for­má­ról le­gyen is szó, is­ko­lás­kor előtt a tü­ne­tek leg­fon­to­sabb ...

A distalis arthrogryposis cso­port­ba tar­to­zó rend­el­le­nes­sé­gek kö­zött kü­lö­nös he­lyet fog­lal el a Freeman–Sheldon-szindróma. Olyan ve­le­szü­le­tett el­vál­to­zás­ról van szó, ame­lyet a kéz- és láb­fe­jek, a kéz- és láb­uj­jak de­for­mi­tá­sa mel­lett, a jel­leg­ze­tes arc- és száj­for­ma kü­lö­nít el az arthrogryposisok egyéb for­má­i­tól....

A Bókay orvosdinasztia meg­ala­pí­tó­ja idő­sebb Bókay Já­nos, a ha­zai gyer­mek­or­vo­si is­ko­la meg­te­rem­tő­je. Ere­de­ti csa­lá­di ne­ve Bock, ame­lyet a sza­bad­ság­harc alatt Bu­da be­vé­tel­ének örö­mé­re vál­toz­ta­tott meg, ez­zel is ki­fe­jez­ve el­kö­te­le­zett­sé­gét a ma­gyar sza­bad­ság ügye iránt. A csa­lád a sze­pes­sé­gi Iglóról szár­ma­zó, ősi ...

„Mi dol­gunk a vi­lá­gon? Küzdeni

Erőnk sze­rint a legnemesbekért.”

(Vö­rös­mar­ty Mi­hály)...

Az el­múlt 100 év a se­bé­szet hi­he­tet­len fej­lő­dé­sét hoz­ta. Míg az 1900-as évek ele­jén a köz­vet­len élet­men­tés volt a se­bé­szet fel­ada­ta, ad­dig ma már – még nagy be­avat­ko­zá­sok nyo­mán is – a ha­lá­lo­zás mi­ni­má­lis­ra csök­kent, oly­annyi­ra, hogy elő­tér­be lép­tek ké­nyel­mi, koz­me­ti­kai és költ­sé­ges­sé­gi szem­pont­ok. Még né­hány ...

A gyer­me­kek hasd­űri szer­ve­in vég­zett műté­tei kap­csán is fő tö­rek­vés a has­fal izom­za­tá­nak ma­xi­má­lis meg­kí­mé­lé­se, az­az a be­ha­to­lás nagy­sá­gá­nak le­he­tő leg­ki­seb­bé té­te­le. Ez több szem­pont­ból is in­do­kolt, ame­lyek kö­zül a leg­fon­to­sabb, hogy a mű­tét után lé­nye­ge­sen ke­ve­sebb a fáj­da­lom és így ke­ve­sebb ...

A mi­ni­má­li­san invazív tech­ni­kák tér­hó­dí­tá­sa fo­ko­za­to­san a gyer­mek­ko­ri mellkassebészetben is be­kö­vet­ke­zett. Ma már a mell­kas­fal de­for­mi­tá­sa­i­nak mű­té­ti meg­ol­dá­sa mi­ni­má­li­san invazív mó­don tör­té­nik ki­csiny la­te­rá­lis met­szé­se­ken ke­resz­tül, anél­kül, hogy akár a cson­to­kat, akár a por­co­kat át kel­le­ne vág­ni. A ...

A mi­ni­má­li­san invazív tech­ni­kák tér­hó­dí­tá­sa a töb­bi ma­nu­á­lis szak­má­val pár­hu­za­mo­san fo­ko­za­to­san a gyer­mek­uro­ló­gi­á­ban is be­kö­vet­ke­zett. Bár az el­ső cisztoszkópiát már a XIX. szá­zad­ban el­vé­gez­ték, a mű­sze­rek­nek (fény­for­rás­ok, op­ti­kák stb.) je­len­tős fej­lő­dé­sen kel­lett át­men­ni ah­hoz, hogy má­ra a hó­lyag ...

Az em­ber­köz­pon­tú és csa­lád­cent­ri­kus be­teg­el­lá­tás egyik vív­má­nya az egy­na­pos se­bé­szet ki­ala­ku­lá­sa. Az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a se­bé­szet és az anaeszteziológia te­rén be­ve­ze­tett kor­sze­rű mód­sze­rek ered­mé­nye­kép­pen megnövekedett azok­nak a be­avat­ko­zá­sok­nak a szá­ma, ame­lyek az egy­na­pos se­bé­sze­ti el­lá­tás ke­re­te­in ...

A mű­té­ti fáj­da­lom min­den be­avat­ko­zás után tör­vény­sze­rű­en je­lent­ke­zik. Ezért a fáj­da­lom ke­ze­lé­sét az ér­zés meg­je­le­né­se előtt, több szin­ten, kü­lön­bö­ző tá­ma­dás­pon­tú gyógy­sze­rek­kel kell meg­kez­de­ni. A köz­le­mény a perioperatív fáj­da­lom­csil­la­pí­tás le­he­tő­sé­ge­it fog­lal­ja ös­­sze....

A szer­ző át­te­kin­ti a ser­dü­lő­ko­ri ét­ke­zé­si za­va­rok – anorexia nervosa, bulimia nervosa, multiszimptómás bulimia – tü­ne­te­it, epi­de­mi­o­ló­gi­á­ját, a ki­ala­ku­lást elő­se­gí­tő, il­let­ve fenn­tar­tó té­nye­ző­ket majd ös­­sze­fog­lal­ja a te­rá­pi­ás le­he­tő­sé­ge­ket....

A szer­ző át­te­kin­tést nyújt a gasztrointesztinális motilitás sza­bá­lyo­zá­sá­nak élet­ta­ni hát­te­ré­ről és ös­­sze­fog­lal­ja azo­kat a kór­élet­ta­ni tör­té­né­se­ket, ame­lyek a motilitási za­va­rok ki­ala­ku­lá­sá­hoz ve­zet­nek. Rö­vi­den át­te­kin­ti a motilitási za­var­ral já­ró, cse­cse­mő és gyer­mek­kor­ban elő­for­du­ló leg­fon­to­sabb ...

Az asthma bronchiale pa­to­ló­gi­ai alap­ja a lég­utak kró­ni­kus gyul­la­dá­sa. A gyul­la­dás a hör­gők hiperreaktivitását okoz­za, ami – kül­ső ki­vál­tó té­nye­zők ha­tá­sá­ra – a kis­hör­gők fa­lá­ban lé­vő si­ma­izom­zat ös­­sze­hú­zó­dá­sát, így a hör­gők ka­li­be­ré­nek be­szű­kü­lé­sét ered­mé­nye­zi. Ez a re­ver­zi­bi­lis hör­gő­szűkü­let ...

Az otitis media az egyik leg­gya­ko­ribb kór­kép, ami­vel a be­teg gyer­me­ket az or­vos­hoz vi­szik. A cse­cse­mők fe­lé­nek az el­ső élet­év­ében leg­alább egy otitise van, de 10–20%-uk há­rom vagy több al­ka­lom­mal be­teg­szik meg. Há­rom­éves ko­ruk­ra a gyer­me­kek há­rom­ne­gye­de már leg­alább egy­szer ta­lál­ko­zott az otitis akut gen­­nyes for­má­já­val. A vál­to­zó ...

Az el­hí­zott ser­dü­lők szá­ma vi­lág­szer­te nö­vek­szik. A gyógy­sze­res ke­ze­lés, min­de­nek előtt az orlistat (Xenical^®), je­len­tős sze­re­pet játsz­hat a fi­zi­kai ak­ti­vi­tás nö­ve­lé­sé­vel, a di­é­tá­val és a pszi­cho­te­rá­pi­á­val együtt az obesitas ke­ze­lé­sé­ben. Az orlistat a bél­rend­sze­ri lipáz bé­ní­tá­sá­val mint­egy 30%-ig csök­ken­ti a ...

A gyer­me­kek gyó­gyí­tá­sá­val fog­lal­ko­zó or­vo­sok­nak nap mint nap, vi­lág­szer­te gon­dot okoz, hogy a for­ga­lom­ba ho­zott gyógy­sze­rek ele­nyé­sző há­nya­dá­nak al­kal­ma­zá­si előiratában sze­re­pel kü­lön ne­ve­sí­tett gyer­mek­gyógy­ásza­ti in­di­ká­ció, il­let­ve ke­vés a ki­fe­je­zet­ten gyer­mek­gyógy­ásza­ti al­kal­ma­zás­ra szánt gyógy­szer. ...

2005 ta­va­szán egy or­szá­gos di­a­bé­tesz ku­ta­tá­si prog­ram in­dult el ha­zánk­ban. A cél, hogy fel­tár­juk a ma­gyar la­kos­ság­ban je­len lé­vő gé­nek 1-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­re haj­la­mo­sí­tó ha­tá­sát és egy po­pu­lá­ció­szű­ré­si mo­dellt dol­goz­zunk ki. Emel­lett meg­vizs­gál­juk az örök­le­tes fak­to­rok ös­­sze­füg­gé­sét a be­teg­ség ...

A több mint 500 há­zi­or­vos, vé­dő­nő és epidemiológus rész­vé­te­lé­vel Eger­ben meg­tar­tott kon­fe­ren­ci­án Dr. Mel­les Már­ta a Johan Bé­la Or­szá­gos Epi­de­mi­o­ló­gi­ai Köz­pont igaz­ga­tó fő­or­vo­sa tar­tott elő­adást a ma­gyar­or­szá­gi jár­vány­ügyi hely­zet­ről és a vé­dő­ol­tá­si rend­ről. El­hang­zott, hogy eb­ben az év­ben még nincs vál­to­zás...