A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet 2007. évi megszűnését követően pulmonológusok kerültek a Heim Pál Kórházba: Stéger Gabriella, Gács Éva, Tóth G. Ágnes és Uhereczky Gábor, később Lőrincz Éva. A Czinner Antal professzor vezette belgyógyászati osztályon kezdődött el az a közös munka, amelynek eredményeként 2009-ben az osztályt akkreditálták a gyermekgyógyász, majd 2011-...

A gyermekkori pneumomediastinum ritka, többnyire nem súlyos betegség. A gyakorló gyermekorvosnak akkor kell erre gyanakodnia, ha a rendelésen mellkasi fájdalom, nehézlégzés miatt jelentkező gyermek nyakán és/vagy a supraclavicularis árokban sercegő tapintatú levegőt észlel. Amennyiben a fokozódó nehézlégzés miatt kórházba küldi a gyermeket, a fizikális leleten kívül az adekvát hörgőtágító kezelés ...

A Mycoplasma pneumoniae az atípusos pneumónia leggyakoribb kórokozója, amely elsősorban iskoláskorúakban és fiatal felnőttekben fordul elő, de bármely életkorban okozhat megbetegedést. A kórokozó azonban nemcsak a légúti rendszert, hanem szinte valamennyi szervet megbetegítheti, igen színessé téve ezáltal a klinikai képet.

Az ismertetésre kerülő eset a Mycoplasma pneumoniae okozta légúti és neurológiai ...

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2006-os ajánlását követően világszerte jelentős változás indult el a viralis bronchiolitis klinikai gyakorlatában. Tíz év alatt bebizonyosodott, hogy a „minimal handling” elv érvényesülése nem jár kedvezőtlen morbiditási és mortalitási következményekkel, ugyanakkor jelentős költségmegtakarítást jelent. Hazánkban ez a változás az európai országokkal összehasonlítva ...

A köhögés a vegetatív idegrendszer fontos védekező reflexe, ami a légutak submucosájában található irritáns receptorok izgalma révén jön létre. Célja, hogy nagy sebességgel megszabadítsa a légzőrendszert a működését károsító ártalmaktól. Az irritáns receptorok izgalma sok okból jöhet létre:

• a légutak falának sérülése (vírus- vagy bakteriális fertőzés)
• a légzőrendszerbe került idegen ...

A nálunk obstruktív bronchitisnek nevezett betegség és a későbbi asztma közötti kapcsolat régóta izgalmas kérdés. Mindkét esetben heterogén szindrómáról van szó, amelyen belül egymástól eltérő fenotípusok különíthetők el. Fontos feladat az ezekhez tartozó betegcsoportok klinikai körülhatárolása, ugyanis ennek ismeretében pontosabban meghatározhatók a rövid és hosszú távú terápiás feladatok. Az intenzív ...

Napjainkban a gyermekkori tuberkulózis nem jelent népegészségügyi problémát. Ugyanakkor a HIV terjedése következtében egyes országokban riasztóan megnövekedett morbiditása és mortalitása. E mellett a gyógyszerrezisztens mycobacterium törzsek számának növekedése jelent járványügyi kihívást világszerte. A betegség gyermekkori klinikai megjelenése és lefolyása nem változott, nemzetközi ajánlások egyértelműen ...

A Heim Pál Kórház Belgyógyászati osztálya 2008-ban fogadta be a jelen közlemény szerzőit, akik előzetesen évtizedekig a Svábhegyi Gyermek­gyógy­intézetben dolgoztak. A befogadás kezdeményezője Czinner professzor úr volt. Ő szerezte meg a kórház vezetésének a támogatását ahhoz, hogy a pulmonológiai szakellátáshoz szükséges személyi feltételek mellett a tárgyiak is biztosítva legyenek. Az akkor elkezdődött ...

Az elhízás a fejlett ipari országokban a leggyakoribb krónikus, nem fertőző betegség, amelynek prevalen­ci­ája nemcsak felnőtt korban, de gyermekkorban is nő. Az asztma előfordulási gyakorisága is növekszik minden életkorban. Az utóbbi években, ahogy a betegek száma nőtt, úgy szaporodtak a közlések a két kórállapot kapcsolatáról. A napi pulmonológiai gyakorlati munka során is egyre gyakrabban találkozunk ...