Az allergológia és a klinikai immunológia területe az elmúlt évtizedekben az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ágává vált. Ez a fejlődés egyben kényszerű válasz korunk egyik legégetőbb népegészségügyi kihívására: az allergiás betegségek „világjárványára”. Míg korábban az allergiát egyfajta szezonális kényelmetlenségnek vagy izolált szervi problémának tekintették, ma már egy ...

A fogantatástól a gyermek kétéves koráig tartó időszak – az első 1000 életnap – az immunrendszer strukturális és funkcionális érésének egyik legkritikusabb szakasza. Ebben az érzékeny fejlődési ablakban zajlik az immunológiai tolerancia kialakulása, a gyulladásos válaszkészség hosszú távú beállítódása, valamint az immunmetabolikus és neuroendokrin szabályozás alapmintázatainak rögzülése. A korai ...

A molekuláris vagy komponensalapú IgE-diagnosztika hazánkban is egyre szélesebb körben hozzáférhető. A hagyományos IgE-alapú tesztekhez képest specificitása, szenzitivitása is jobb. Klinikai szempontból a következő esetekben adhat hasznos információt a más fejezetben tárgyalt rovarméreg-allergiák diagnosztikáján túl: inhalatív allergének okozta allergiákban a tervezett oki (immunterápiás) kezelés várható ...

A molekuláris (komponensalapú, CRD) allergiadiagnosztika, amely technikailag a hagyományos IgE-alapú labortesztek elvén alapul, de annál jóval megbízhatóbb, eredményesen alkalmazható a táplálékallergének okozta reakciók és kereszt­reakciók hatékonyabb előrejelzésére, valamint ismeretlen eredetű anafilaxiák kiváltó okának pontosabb meghatározására is. A diagnosztikai pontosság fokozása, a felesleges diéta ...

Az allergiás betegségek előfordulási gyakorisága átlagosan 20-30% körülivé vált a „nyugatias” életmód, a jobb higiénés körülmények terjedésével. Jelen áttekintés a prevencióban szerepet játszó nemzetközileg elfogadott irányelveket, valamint a megelőzés egyéb potenciális lehetőségeit foglalja össze....