Magyarországon évente 200-250 gyermeket diagnosztizálnak daganatos meg­betegedéssel, amelyek kezelésében a fájdalomcsillapítás alapvető jelentőségű.
A fájdalom forrása lehet a daganat közvetlen hatása, az onkológiai kezelések szövődményei vagy a diagnosztikus beavatkozások, és gyakran krónikussá válik.
A fájdalom megélése életkorfüggő, ezért a kezelés egyénre szabott, figyelembe véve a gyermek bio-...

A neurofibromatózis (NF-1) az egyik leggyakoribb genetikai kórkép, amelynek prevalenciája 1:2000-3000. Autoszomális domináns öröklődésmenetet mutat. Hátterében az NF1 gén patogén mutációja áll, amely a neurofibromin fehérje csökkent termelődésén keresztül az intracelluláris RAS-jelátviteli útvonal fokozott aktivitása révén vezet sejtproliferációhoz. A kialakuló daganatok a lokális növekedés és a nyomási ...

A neurotrofikus tropomiozin receptor-tirozin-kináz (NTRK-) géncsalád tagjainak patogén fúziói számos felnőtt- és gyermekkori daganat kialakulásában játszanak szerepet. Az NTRK-gének által kódolt tirozin-kináz receptorok gátlásával (NTRK-inhibitorok) számos, gyermekkorban jelentkező szolid tumor, köztük több központi idegrendszeri daganattípus hatékony kezelése válik lehetővé. Ezen szájon át szedhető, gyermekekre ...

A gyermekkori daganatos megbetegedések napjainkban is az egyik legsúlyosabb kihívást jelentik a gyermekgyógyászat területén, noha az elmúlt évtizedek előrehaladásának köszönhetően a túlélési esélyek jelentősen javultak. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat centrumaiban évente mintegy 250-300 új malignus megbetegedést diagnosztizálnak.

 ...

A Reménykeddve Podcast-sorozat legutóbbi epizódjában a házigazda Dr. Garami Miklós dr. Ottóffy Gábort, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekonkológiai Osztályának osztályvezető egyetemi docensét, gyermekonkológus, -hematológus szakorvosát kérdezte a neuroblasztómáról, a betegség felismeréséről, diagnosztizálásának lehetőségeiről, és mindazokról az új terápiákról, amelyek segítségével a betegség prognózisa ma ...

A hatékony, korszerű onkológiai kezelések mellett továbbra is felmerül a túlélés további növelését segítve új prognosztikus és terápiás biomarkerek bevezetésének igénye. Korábbi restrospektív vizsgálatunk alapján a tumoros betegek diagnóziskor mért D-vitamin-szintje szignifikánsan alacsonyabb volt (p=1,34E-8), mint a kontrollpopulációban, illetve a legkedvezőtlenebb prognózissal járt az elégtelen D-vitamin-...

A gyermekonkológia az elmúlt több mint 50 évben jelentős fejlődésen ment át. A gyógyulás nagymértékű javulása a sebészeti és a radiológiai terápia eredményesebb volta mellett elsősorban a képalkotó eljárások fejlődésének (Magnetic resonance imaging, MRI), az új gyógyszerek megjelenésének és a komplex terápiás módozatok kidolgozásának volt köszönhető. E fejlődésben alapvető volt a molekuláris és ...

A kemoterápia által kiváltott hányinger és hányás (CINV) a daganatellenes kezelésben részesülő gyermekek akut morbiditásának fő oka, továbbá negatívan befolyásolja életminőségüket. A legújabb szakmai ajánlások a gyermekkori CINV megelőzésére és kezelésére „háromkomponensű” (5-HT3-antagonista, dexamethasone és neurokinin-1-antagonista), antiemetogén terápiát javasolnak. Új terápiás ágensek a gyermekkori...

A gyermekkori malignus megbetegedések a felnőttkori tumoros betegségeknél lényegesen ritkábban fordulnak elő; incidenciájuk 2012-ben 16,5/100 000 volt (enyhén emelkedő tendenciát mutat). Gyógyíthatóságuk az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott; akut limfoid leukémiában közel 80%, szolid tumorokban 65% körüli az ötéves tünetmentes túlélés (gyógyulás). Ezen jó eredmények azonban csak akkor érhetőek el, ha ...

Bevezetés és célkitűzés: Retrospektív adatgyűjtés útján, 2007 és 2010 között regisztrált, a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társaságának az Országos Gyermektumor Regiszterében nyilvántartott betegek adatai kerültek feldolgozásra: 31 Ewing-szarkómás és 47 neuroblasztómás eset. Arra kerestük a választ, hogy van-e összefüggés az első tünettől a diagnózis felállításáig eltelt időszak, ...