Magyarországon évente 200-250 gyermeket diagnosztizálnak daganatos meg­betegedéssel, amelyek kezelésében a fájdalomcsillapítás alapvető jelentőségű.
A fájdalom forrása lehet a daganat közvetlen hatása, az onkológiai kezelések szövődményei vagy a diagnosztikus beavatkozások, és gyakran krónikussá válik.
A fájdalom megélése életkorfüggő, ezért a kezelés egyénre szabott, figyelembe véve a gyermek bio-...

A neurofibromatózis (NF-1) az egyik leggyakoribb genetikai kórkép, amelynek prevalenciája 1:2000-3000. Autoszomális domináns öröklődésmenetet mutat. Hátterében az NF1 gén patogén mutációja áll, amely a neurofibromin fehérje csökkent termelődésén keresztül az intracelluláris RAS-jelátviteli útvonal fokozott aktivitása révén vezet sejtproliferációhoz. A kialakuló daganatok a lokális növekedés és a nyomási ...

A magas kockázatú neuroblastoma a gyermekonkológia egyik legnagyobb klinikai kihívása. A multimodális terápia – intenzív indukciós kemoterápia, primer daganat sebészi eltávolítása, nagy dózisú konszolidációs kemoterápia autológ őssejtátültetéssel, valamint fenntartó kezelés immunterápiával és retinoidokkal – jelentős előrelépést eredményezett, de a 5 éves eseménymentes túlélési arány mindössze ...

A hatékony, korszerű onkológiai kezelések mellett továbbra is felmerül a túlélés további növelését segítve új prognosztikus és terápiás biomarkerek bevezetésének igénye. Korábbi restrospektív vizsgálatunk alapján a tumoros betegek diagnóziskor mért D-vitamin-szintje szignifikánsan alacsonyabb volt (p=1,34E-8), mint a kontrollpopulációban, illetve a legkedvezőtlenebb prognózissal járt az elégtelen D-vitamin-...