Keresés eredménye
Miért előnyösebb a Saccharomyces boulardii alkalmazása a probiotikus hatású baktériumokkal szemben?
A Saccharomyces boulardii (Sb) élesztőgombát Henri Boulard izolálta először 1923-ban licsi és garcinia trópusi gyümölcsökből. Boulard azt is megfigyelte, hogy a délkelet-ázsiai országokban ezeknek a gyümölcsöknek a héját rágták, hogy enyhítsék a kolera tüneteit. Az elmúlt évtizedekben igazolódott, hogy ennek az élesztőgombának jelentős probiotikus hatása van.
...
Kedves Kollégák!
Igazán nagy örömömre szolgál, hogy a Gyermekorvos Továbbképzés 2018. évi, karácsonyi számában a gyermek-gasztroenterológia területéről nyújthatunk át hat érdekes és gyakorlati szempontból fontos témával foglalkozó cikket.
...
Prebiotikumok és posztbiotikumok
A prebiotikumok fogalma már évtizedek óta ismert, míg a posztbiotikum kifejezés csak az utóbbi években terjedt el. A prebiotikumok és a posztbiotikumok között szoros összefüggés mutatható ki. A prebiotikumok a jó hatású bélbaktériumoknak jelentenek táplálékot, míg a posztbiotikumok közé tartoznak azok az anyagcseretermékek is, amelyeket ezek a baktériumok a prebiotikumok metabolizálása során termelnek. ...
Évindító
Immár a Gyermekorvos Továbbképzés 15. évfolyamának első lapszámát tartja a kezében az olvasó. Hosszú idő telt azóta, hogy 2002-ben megjelent továbbképző folyóiratunk első száma. Már akkor az volt a szerkesztőség határozott célja, hogy a gyermekorvosok egy olyan folyóiratot kapjanak kezükbe, amelyik elsősorban a mindennapi gyakorlatunkban jelent fontos eligazítást....
A hozzátáplálás elkezdésének optimális időpontja a korszerű csecsemőtáplálásban
A WHO korábban a kizárólagos anyatejes táplálás tartamát 4-6 hónapos korban határozta meg. Egy szakértői konzultációt követően 2001-ben viszont már hat hónapos korig javasolták a kizárólagos szoptatást és csak ezt követően tartották indokoltnak a hozzátáplálást. Ezt az ajánlást változtatta meg 2008-ban az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (ESPGHAN) Táplálkozási ...
A fogantatástól számított első 1000 nap táplálásának jelentősége a krónikus betegségek megelőzésében
Az elmúlt évtizedekben igen nagymértékben megnövekedett az ún. nem fertőzéssel terjedő krónikus betegségek, így a kardiovaszkuláris kórképek, a 2-es típusú diabétesz, az obesitas és a metabolikus szindróma felnőttkori gyakorisága, elsősorban a fejlett világban. Ezeknek a kórképeknek az ilyen rövid időn belül észlelt növekedése elsősorban a környezeti tényezők kóroki szerepére utal, hiszen a klasszikus ...
Bevezetés
Nagy örömömre szolgál, hogy a most közreadott gasztroenterológiai blokkban négy, a mindennapi gyakorlat szempontjából igen fontos témáról kapunk avatott szakértőktől áttekintést. Az is elmondható, hogy a tárgyalt kórképek mindegyike igen gyakori, így fontos gyakorlati jelentőséggel is bírnak....