Az inzulin 100 évvel ezelőtt történt felfedezése óta a készítmények jelentős változásokon mentek keresztül. Egészen a közelmúltig ugyanakkor csupán az inzulinkészítmények tisztaságában és a hatástartam megnyújtására alkalmazott anyagokban történt előrelépés. A molekuláris genetikai technikák térhódítása tette lehetővé az inzulinanalógok kifejlesztését, amelyekben már lehetővé vált a natív protein ...

A gyermekneurológiai szakrendeléseket felkereső betegek több mint fele fejfájásos panaszok miatt jelentkezik vizsgálatra. A betegek túlnyomó többségénél a panaszok hátterében primer fejfájás igazolható. A viszonylag gyors diagnózis ellenére a terápiás lehetőségek nagyon szűkek. Ez a cikk a terápiás stratégia felállításában szeretne segítséget nyújtani.
 ...

Ez év októberében, Kecskeméten került sor a Hitek és Tévhitek Továbbképző tanfolyamra, amelynek egy, a Pfizer cég által támogatott szimpóziumán két aktuális téma került terítékre. A borsodi meningococcus-járvány kapcsán
dr. Onozó Beáta azt elemezte, hogy vajon mi az oka a diagnosztikus és terápiás késlekedésnek a meningitisek esetében, Dr. Szabó László professzor pedig a COVID-19 betegség és a poszt-COVID-...

Egyes statisztikák szerint a gyermekorvoshoz forduló szülők 25-30%-ban valamilyen, fül-orr-gégészeti jellegű panasszal fordulnak orvoshoz. Ha az őszi-téli megfázásos, influenzaszerű megbetegedéseket, felső légúti hurutokat is ide számítjuk (és számítsuk csak ide!), akkor ez az arány jóval nagyobb. Nehéz is szakmák szerint elhatárolni, hogy hova tartozik egy pharyngitis, laryngitis, vagy akár a szövődmény nélküli ...

Az effúzióval járó középfülgyulladás a szerzett vezetéses nagyothallás leggyakoribb oka gyermekkorban. A prevalencia csúcsa a beszédtanulás meghatározó időszakára esik. Széles tüneti skála és változatos klinikai lezajlás jellemzi. Diagnosztikus kritériumai: retrahált, csökkent mobilitású dobhártya, vezetéses halláscsökkenés,
B típusú timpanogram. Spontán javul 7–11 éves kor között az alkalmazott ...

A leggyakoribb, vestibularis eltéréseket okozó eltérés gyermekkorban a migrén. Nemcsak a kisgyermekkorban jelentkező benignus paroxizmális vertigo tekinthető migrénekvivalensnek, de későbbi életkorban is jellemző a szédüléses rosszullétek jelentkezése, és a rohammentes periódusban is jelentkező vestibularis eltérések is. Emellett a benignus paroxizmális pozicionális vertigo (Benignus Paroxysmalis Positionalis Vertigo, ...

A gyermekkor rinológiai betegségei igen gyakoriak, legtöbbször ezek valamelyike miatt fordulnak orvoshoz a szülők. Leggyakoribbak a fertőzések, amelyek az egyszerű, vírus okozta náthától a súlyos, orbitális vagy intrakraniális tályogot, gyulladást jelentő szövődményekig terjednek. A gyermekorvos feladata, hogy a helyzetet értékelje, az egyszerűbb eseteket diagnosztizálja és megoldja, a súlyosabbakat észlelje, és ...

A légúti hurutos tünetek (orrfolyás, köhögés, orrdugulás, torokfájdalom) a háziorvosi vizitek leggyakoribb okai. A köhögés a légút védelmét szolgáló reflex. Az esetek többségében vírusfertőzés okozta irritáció váltja ki, de tartósan, hetekig is fennmaradhat. Az elhúzódó köhögés az életminőséget jelentősen csökkenti, nagy terhet jelent a gyermekre és a családra. A köhögő gyermek sokszor hetekig nem jár...

A torok fertőzései a leggyakrabban előforduló betegségek gyermekkorban.
A banális náthától az akár életet veszélyeztető bakteriális infekciókig terjed a spektrumuk. A szerző a cikkben áttekinti a fertőzések jellegét, a tüneteket,
a diagnózis fő lépéseit és a terápiát. Az indokolatlan antibiotikumhasználat növeli a rezisztens kórokozók előfordulási gyakoriságát. A feleslegesen felírt antibiotikumok ...

Az akut pharyngitis (torokgyulladás) tág fogalom: magában foglalja az orrtünetekkel járó nasopharyngitist, az orrtünetek nélküli tonsillitist és a hangképzést érintő laryngitist. Nagyon gyakori állapot, felnőtteket évente átlagosan kettő-négy, gyerekeket hat-nyolc alkalommal érint; 3-7 nap alatt meggyógyul, ugyanakkor az egyik leggyakoribb oka az orvosi viziteknek, a munkahelyi és iskolai hiányzásoknak. ...

A légúti infekciókkal összefüggő köhögés kezelése kihívást jelent a terápia számára. Az akut köhögés csillapítására kevés szintetikus hatóanyag áll csupán rendelkezésre. Ráadásul, a hatásosságukat alátámasztó evidenciák meglehetősen gyengék (1). Ennek fényében érthető, hogy nagy érdeklődés mutatkozik a köhögés kezelésében alkalmazható alternatív megoldások, így a gyógynövények iránt.
 ...

A Gyermekorvos Továbbképzésnek ebben a számában a metabolikus szindróma kérdéskörét tárgyaljuk. A metabolikus szindróma (régebbi nevein metabolikus X szindróma, kardiometabolikus szindróma) meghatározása az elmúlt évtizedekben többször változott, alapvetően azonban mindig különböző, a szénhidrátháztartásban, a zsíranyagcserében és a vérnyomás alakulásában tetten érhető kockázati tényezők ugyanabban az ...

Az antibiotikumrezisztencia folyamatos növekedése jelentős népegészségügyi problémát jelent világszerte a legújabb globális elemzés alapján. Ebben elsősorban az antibiotikumok indokolatlan alkalmazása játszik szerepet, de fontos tényező használatuk az állattenyésztésben, valamint olyan bakteriális probiotikumok alkalmazása, amelyek mobilis formában tartalmazzák az antibiotikumrezisztencia-géneket. Ez utóbbi miatt ...

Neutropéniás betegekben a láz az első – és akár egyetlen korai – jele lehet egy potenciálisan fatális fertőzésnek, amely sürgősséget igényel. A korszerű akut ellátás három alappillére a diagnosztika, a kockázatbecslés és az ezek alapján megkezdett terápia. A hemokultúra és a körültekintő fizikális vizsgálat elengedhetetlen, míg képalkotó vizsgálat csak a klinikai tüneteknek megfelelően indokolt. ...

A hatékony, korszerű onkológiai kezelések mellett továbbra is felmerül a túlélés további növelését segítve új prognosztikus és terápiás biomarkerek bevezetésének igénye. Korábbi restrospektív vizsgálatunk alapján a tumoros betegek diagnóziskor mért D-vitamin-szintje szignifikánsan alacsonyabb volt (p=1,34E-8), mint a kontrollpopulációban, illetve a legkedvezőtlenebb prognózissal járt az elégtelen D-vitamin-...

Az emberi mikrobiom egyensúlyvesztése és az ezáltal kialakult diszbiózis patogén szerepe egyre inkább a kutatások középpontjába került az utóbbi években.
A hematoonkológiai terápia elemei a diszbiotikus közegnek kedveznek, amely több negatív következménnyel is jár, úgymint patogén baktériumok transzlokációja a bélrendszerből a véráramba vagy gyakoribb és nagyobb mortalitással járó graft versus host (GvHD) ...

A hazai gyermek populációt is jelentősen érintő krónikus nem fertőző betegségek (mint például az elhízás) kockázatcsökkentésének, valamint a legtöbb pediátriai kórkép életmódterápiájának elengedhetetlen része az étrend. A rizikófaktorok csökkentése mellett, a felépülés, a remisszió elérése és elnyújtása az egészséges táplálkozás szabályaira épülő, a beteg élettani igényeihez, tápláltsági ...

A táplálkozásnak a gyermekek egészségére és növekedésére gyakorolt hatása, valamint ennek relevanciája még inkább felértékelődik az onkológiai kezelések során. A betegséggel összefüggő kóros tápláltsági állapotok, azaz a malnutríció, és annak típusai (pl. szarkopénia, cachexia) nemcsak az antitumor kezelések hatékonyságát, a toxicitás súlyosságát befolyásolhatják, hanem hatással lesznek a gyermekek és...

Táplálékintoleranciák néven a laikus közvélemény számos eltérő patomechanizmusú betegséget ért, amelyek tünetei, lefolyásuk és, természetesen, kezelésük is eltérő. Közös bennük, hogy mindet a táplálék-összetevők váltják ki, valamint tüneteik nem specifikusak a betegségre. Talán a leggyakrabban intoleranciaokozóként emlegetett két táplálék-összetevő a laktóz és a gabonafélék gluténtartalma. ...