„Az inzulin elsősorban a bölcsek gyógymódja, nem pedig az ostobáknak, legyenek azok betegek vagy orvosok. Mindenki tudja, hogy a cukorbetegséggel való hosszú élethez agyra van szükség, de az inzulin sikeres használatához több agyra van szükség.” Ezeket a sorokat Elliott P. Joslin, kora kiemelkedő diabetológusa 1923-ban, nem sokkal az inzulin felfedezése után írta. Napjainkban, több mint 100 évvel az inzulin első, ...

Az 1-es típusú diabetes mellitus a leggyakoribb, gyermekkorban kezdődő auto­immun megbetegedés, amely az érintett egyénekre, családokra és a társa­dalomra is nagy terheket ró. Bár a kezelés alapját képező inzulin 1921 óta ismert, a betegség gyógyítása még ma sem lehetséges. A növekvő incidencia miatt egyre több egyén érintett. A hajlamosító gének, a környezeti faktorok és a folyamatban szerepet játszó ...

A gyermekkori 1-es típusú diabetes mellitus prognózisában és a gyermek életminőségében az anyagcsere-állapottal szoros kapcsolatot mutató késői szövődmények és az ettől független autoimmun társbetegségek döntő szerepet játszanak. A microangiopathiás és macroangiopathiás szövődmények klinikai megjelenésére gyermekkorban alig számíthatunk, de a korai morfológiai és funkcionális eltérések időben történő ...

A cisztás fibrózissal összefüggő diabétesz (Cystic Fibrosis-Related Diabetes, CFRD) a cisztás fibrózis leggyakoribb, nem pulmonális jellegű társbetegsége, amely a CF-ben szereplő fiatalok 20, a felnőttek 50%-át érinti. Fellépése a cisztás fibrózisban szenvedő betegek általános állapotát jelentősen rontja; súlyos katabolikus állapotot, kóros lesoványodást, a légzésfunkció romlását, és ezen keresztül a ...

A felnőttkori 2-es típusú cukorbetegség (2TDM) növekvő jelentősége mellett a gyermekkori diabétesz sajnos nem kap kellő figyelmet, pedig a gyakoriság ebben a korcsoportban is folyamatosan emelkedik. Míg régebben a gyermekkori esetek közel 90%-a 1-es típusú cukorbetegség volt, az utóbbi években egyre nagyobb a főként serdülőkorban megjelenő 2TDM aránya. A tünetszegény állapot felismerése nem könnyű, a betegségre ...

Az őszi-téli időszakban gyakoriak a megfázások, amelyek után a gyermekeknél felső légúti betegségek alakul(hat)nak ki. Nem közvetlenül a megfázás az ok, az csak legyengíti a gyermek immunrendszerét, így a szervezet könnyebben esik fertőzések áldozatául. A leggyakoribb felső légúti fertőzés, betegség a nátha, azaz a rhinitis, illetve az ezzel szoros összefüggést mutató rhinosinusitis. A közlemény ezt a témát ...

A tromboembóliás (TE-s) események a gyermekkori leukémia és a szolid tumorok gyakori és súlyos szövődményét képviselik. A klinikai áttekintő közleményben megbeszéljük a trombózisra hajlamosító, a neoplasztikus alapbetegséggel, annak kezelésével, illetőleg a beteggel összefüggő tényezőit. A hajlamosító tényezők közül kiemelkedik a centrális vénás kanülök (CVC) alkalmazása valamennyi betegcsoportban. Az ...

A csecsemőkorban kialakuló bélflóra, vagyis a mikrobiom kulcsszerepet játszik az immunrendszer és az anyagcsere-funkciók érésében, és ennek a folyamatnak kulcsfontosságú befolyásoló tényezője az anyatejes táplálás. Az anyatej nemcsak a csecsemő táplálására szolgál, hanem abban is segíti az újszülöttet, hogy képes legyen alkalmazkodni a külvilág és így a mikrobiális expozíció jelentette terheléshez. Az ...

Az orr- és melléküreg-gyulladások vizsgálata, a kezelési lehetőségek kutatása örökzöld témakörnek számít mind a gyermekgyógyászat, mind a fül-orr-gégészet keretein belül. Mivel az egyik leggyakoribb betegségcsoportnak tekinthető, nemcsak az új gyógyszerek felkutatása fontos, hanem a már ismert terápiás lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek felfrissítése is, mivel ezekről évről évre egyre több információval ...

A gyermekgyógyászok számára mindig is elsődleges feladat volt, hogy krónikus betegeink otthoni, szerető környezetben tudják tölteni a gyermekkoruk nagy részét. Ez a krónikus légzési elégtelenséggel élő gyermekek esetében gyakran nem valósult meg, hiszen ellátásukhoz olyan eszközökre volt szükség, amelyek elsősorban intenzív osztályos körülmények között érhetők el. ...

Gyermekkorban az egyik leggyakrabban előforduló alvászavar az inszomnia
(el- és átalvási zavarok), amikor a gyermek nem tud önállóan elaludni és/vagy nem tudja átaludni az éjszakát. A probléma hátterében az önálló elalvás tanult képességének hiánya áll, ilyen esetben a megoldást a helyes alváshigiénés gyakorlat és fokozatos alvástréning jelenti. Gyermekkorban gyakran fordul elő, hogy a részletes kórtörténet ...

Hazánkban a gyermekek krónikus légzési elégtelenségének kezelése az elmúlt években komoly fejlődésen ment keresztül. Korábban az otthoni légzéstámogatás szükségessége esetén, a betegség súlyosságától függően, oxigénterápiát, CPAP-(continuous positive airway pressure) terápiát és – krónikus légzési elégtelenség esetén – invazív lélegeztetést alkalmaztak. A 2018-ban kiadott „A gyermekek invazív és...

 ...

A klinikai genomika napjainkban elmozdult a klasszikus genetikai diagnosztikától, diszmorfologiától és komplexitásából adódóan mint önálló szakterület foglalkozik mind a gyakori és ritka betegségek átfogó diagnosztikájával, mind a genetikai betegségekben szenvedő egyének gondozásával, gyógyításával. Ugyanakkor ez a szakterület nem szervrendszerre specializálódott, hanem betegségmechanizmusra, ennél fogva a ...

A szemészeteken ellátott betegeknek körülbelül 40 százaléka a gyermekkorosztályból kerül ki. A gyermekszemészetnek ugyanakkor rendkívül nagy a jelentősége, hiszen a jövő generáció látásáról van szó. A Gyermekorvos Továbbképzés jelenlegi számának tematikus blokkja nemcsak gyermekszemészeti kórképeket mutat be, de magának a területnek a helyzetével is foglalkozik. A közlemények mellett személyes interjúk ...

Közleményünkben a myopia (rövidlátóság) fajtáit, kialakulását, illetve a progresszió veszélyeit taglaljuk elsőként, majd a korrekciós lehetőségek ismertetése következik. A téma jelentőségét az adja, hogy az utóbbi évtizedekben a myopia prevalenciája nagymértékben emelkedett az egész világon. A szemorvosoknak, a gyermekorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak, de a szülőknek is tisztában kell lenniük e fénytörési ...

A gyermekkori epilepszia mielőbbi felismerésében és az epilepsziával élő gyermek további gondozásában a házi gyermekorvos kollégáknak kiemelkedően fontos szerepe van. A feladat azonban szerteágazó és részben ellentmondásos. Az Egészségügyi Szakmai Irányelv és a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga javaslatai szolgálhatnak segítségül részben az akut roham észlelésének esetére, részben a további komprehenzív ...

Ahogy a cím is tükrözi, az epilepsziában a terápiás lehetőségek folyamatos újdonságokat, lehetőségeket tartogatnak a gyermekneurológusok számára. Emellett az epilepsziadiagnosztika, ezen belül is a genetikai hátterű epilepsziák gyors diagnózisa, a műtéti kivizsgálások, az epilepsziasebészeti beavatkozások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a terápiaválasztásban is megváltozott a szemléletünk. Sokkal több ritka ...

 A rövidlátás prevalenciája világszerte jelentősen emelkedik. A nagy fokú rövidlátás növeli a súlyos fokú látáscsökkenéshez vezető szövődmények kialakulásának esélyét, így hosszú távon számottevő társadalmi és gazdasági terhet is jelent. A komoly aggodalmak miatt a WHO kezdeményezte, hogy globális szinten tegyünk meg mindent az elkerülhető vakság megszüntetésére. A cikkben a rövidlátás ...