Az ESPGHAN 49. kongresszusát Athénben rendezték 2016. május 25-28-a között Az összejövetelnek több mint 4000 regisztrált részvevője volt, akik között számosan érkeztek Európán kívülről, a világ mindegyik kontinenséről....

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adva a szervezet egészsége számára előnyt jelentenek, elsősorban azzal, hogy biztosítják az optimális bélflóra fenntartását, ami igen fontos a patogén korokozókkal szembeni védelemben. Hangsúlyozandó, hogy mindig egy adott probiotikum törzs hatását kell vizsgálni, hiszen a különböző probiotikus hatású speciesek hatásukban egymástól ...

Immár a Gyermekorvos Továbbképzés 15. évfolyamának első lapszámát tartja a kezében az olvasó. Hosszú idő telt azóta, hogy 2002-ben megjelent továbbképző folyóiratunk első száma. Már akkor az volt a szerkesztőség határozott célja, hogy a gyermekorvosok egy olyan folyóiratot kapjanak kezükbe, amelyik elsősorban a mindennapi gyakorlatunkban jelent fontos eligazítást....

A közlemény az akut hasmenés kezelésének irányelveit ismerteti az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság és az Európai Gyermekinfektológiai Társaság közös ajánlásának megfelelően. A kezelés legfontosabb szempontjai közé tartozik, hogy az enyhe és középsúlyos dehidrációval járó csecsemőkori hasmenés kezelésében döntő fontosságú a 3-4 óra alatt történő gyors orális...

A WHO korábban a kizárólagos anyatejes táplálás tartamát 4-6 hónapos korban határozta meg. Egy szakértői konzultációt követően 2001-ben viszont már hat hónapos korig javasolták a kizárólagos szoptatást és csak ezt követően tartották indokoltnak a hozzátáplálást. Ezt az ajánlást változtatta meg 2008-ban az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (ESPGHAN) Táplálkozási ...

Az utóbbi évek vizsgálatai alapján egyértelművé vált, hogy a kisdedek és az óvodáskorúak táplálása során is igen fontos, hogy az adott korra jellemző specifikus tápanyagigényeket megfelelően fedezzük. Ebben az életkorban a megfelelő étrend megtervezése nem is egyszerű feladat. Egyszerre kell elkerülni az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok a szükségesnél kisebb beviteléből fakadó rövid távú ...

A gasztroenterológiában egyre több funkcionális kórképet definiáltak kizárólag tünetegyüttes alapján, amelyeket az első konszenzus konferencia helye alapján Róma kritériumoknak neveztek el. A gasztrointesztinális rendellenesség hátterében ilyenkor nem igazolható gyulladás, anatómiai és anyagcsere-eltérés, valamint daganatos elfajulás. A Róma III. konszenzus konferencia már külön csoportosította az újszülött- és...

Az elmúlt évtizedekben igen nagymértékben megnövekedett az ún. nem fertőzéssel terjedő krónikus betegségek, így a kardiovaszkuláris kórképek, a 2-es típusú diabétesz, az obesitas és a metabolikus szindróma felnőttkori gyakorisága, elsősorban a fejlett világban. Ezeknek a kórképeknek az ilyen rövid időn belül észlelt növekedése elsősorban a környezeti tényezők kóroki szerepére utal, hiszen a klasszikus ...

A laboratóriumi vizsgálatok nélkülözhetetlenek a gyulladásos bélbetegségek (IBD) diagnosztikájában és kezelésében. Az alapvető vizsgálatok mellett (vérkép, a vér kémiai vizsgálata), számos laboratóriumi teszt végezhető IBD gyanúja esetén: szerológiai vizsgálatok (ASCA, ANCA, anti-Cbir1, antiOmpC†), székletvizsgálat (széklet bakteriológia, C. difficile toxin, széklet calprotectin), geneti­kai vizsgála­tok ...

Ebben az évben a magyar gyermekorvosok legnagyobb hazai kongresszusát a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum Gyermekgyógyászati Intézete rendezte június 6-a és 8-a között. „Elvek, melyek irányíthatnak” volt a konferencia fő mottója, ami jelezte, hogy a gyermekgyógyászati diagnosztikában és terápiában egyaránt a bizonyítékokon alapuló orvoslás tekinthető lehet csak az iránymutató....

A közelmúltban a tudományos közlemények sorra számolnak be a legújabb, epigenetika témakörében szerzett eredményeikről. De mi is az epigenetika?...

Bevezetés: A gyermekkori gyulladásos bélbetegség (IBD) diagnózisa a Portói Kritériumok alapján történik, amelynek része a kontrasztanyagos passzázs vizsgálat elvégzése. Ennek kiváltására javasolható, hogy a sugárterheléssel nem járó mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot végezzük el helyette. Az MRI ileokolonoszkópiával történő összehasonlító elemzésére a nemzetközi szakirodalomban is csak csekély számú ...

Az akut gastroenteritis kezelésében az esetek többségében nincs szükség antibiotikumok alkalmazására, azok adása csak speciális kórokozók okozta fertőzés esetén indokolt. Ebből következik, hogy a leggyakoribb akut fertőzés okozta, vizes hasmenésekben az esetek túlnyomó többségében szükségtelen az antibiotikumok alkalmazása. Az enyhe és középsúlyos dehidrációt okozó akut hasmenések esetén az optimális ...

A funkcionális gasztrointesztinális kórképek a csecsemők és kisdedek egyharmadában jelentkeznek, vagyis nagy a népegészségügyi jelentőségük. Ezeknek a kórképeknek a kezelésében jelent előrelépést a fermentált tápszerek alkalmazása, amelyekben megtalálhatóak a fermentációhoz alkalmazott kedvező hatású baktériumok által termelt anyagcseretermékek, de nincs bennük élő baktériumtörzs. A fermentált ...

Nagy örömömre szolgál, hogy a most közreadott gasztroenterológiai blokkban négy, a mindennapi gyakorlat szempontjából igen fontos témáról kapunk avatott szakértőktől áttekintést. Az is elmondható, hogy a tárgyalt kórképek mindegyike igen gyakori, így fontos gyakorlati jelentőséggel is bírnak....

A béltraktus nemcsak az emésztésben és felszívódásban játszik alapvető szerepet, hanem egyben a szervezet legnagyobb nyirokszerve is. A szervezet a vékonybél-nyálkahártyán keresztül érintkezik a legnagyobb felületen a környezetből származó, s a tápanyagokkal bejutó antigénekkel és mikroorganizmusokkal. A folyamatos antigén terheléssel és a patogén kórokozókkal szemben az intesztinális nyálkahártya jelentős ...

Bevezetés, célkitűzés: Az irodalmi adatok szerint az orvosi rendelőkben és a fekvőbeteg-intézményekben az alultápláltság felismerése, kezelése gyakran elmarad. A gyermekkori malnutríció nemcsak az egészségügy számára jelent többletkiadást a hosszabb kórházi tartózkodás, a gyakoribb infekciók miatt, hanem a gyermekek kognitív fejlődésére is negatív hatással van. Hazánkban nem ismert a gyermekkori malnutríció ...

Az ételallergia előfordulási gyakorisága a fejlett világban igen magas, a három év alatti korosztályban 6%, míg a felnőttekben 4% körül mozog (1). Az Egyesült Államok Betegség Kontroll Centruma (CDC) mindezt a közelmúltban megerősítette, s egyidejűleg megállapította, hogy az ételallergia prevalenciája az elmúlt 18 évben 18 százalékkal nőtt az amerikai gyermekekben (2). Ezek a számok egyértelműen igazolják, hogy az...

A bélnyálkahártya és a béllumenben található baktériumok és nutriensek között szoros kapcsolat, ún. crosstalk figyelhető meg. A mikroflóra befolyásolja a mucosalis immunrendszer működését. A bifidus és lactobacillus flóra dominanciája elősegíti az orális tolerancia kialakulását és az allergiás kórképek megelőzését. A bélflóra kedvező összetételének biztosításában nagy jelentősége van az anyatej ...